Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

B) Űj tárgykörök felvételével próbálkoztak ugyan, de a próbálkozások nem vezettek eredményre. Ezért rövid idő elteltével megszüntették azokat. C) Tananyaguk igen terjedelmes, nehezen tanítható. D) A technikai ismeretek bevezetése még nehezebbé tette az anyag tanítását [10]. Az USA-ban lényegében két csoportra osztható a fizika tanítása. a) A ,,0" (Ordinary Level) szintű iskolatípus (a mi VI—VIII. ált.-ig terjedő oktatásunk megfelelője) csak általános ismertetést ad a tanulóknak, Nem ad ezért elegendő ismereteket és szemléletet azoknak, akik nem tanulnak tovább (legtöbb nyugati országban 12 éves korig volt kötelezően előírt iskolai oktatás). b) Az „A" (Advanced Level) szintű iskolatípus (nálunk a középiskola) tulajdonképpen a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket biztosítja. Itt a reál—humán tagozódás igen eltérő anyagismeretet tartalmaz, pl. a humán fokon fizikát egyáltalán, matematikát igen alacsony színvonalon oktatnak. Az iskolai reform kb. 1956-ban kezdődött el, és még jelenleg sem fejeződött be. Létrehozták a fizikai munkaközösséget (Physical Science Study Committe: PSSC), amelynek feladata a fizika oktatási reformjának előkészítése [10]. Végül 1963-ban meghatározták a reform alapvető vonásait. Összefoglalva a főbb pontokat, röviden közöljük a konferencia megállapításait. Iskolai tagozódásban I. A kötelező fizika-oktatást a 16 éves korig ki kell terjeszteni. Ez a megállapítás az egységesen művelt tanulót akarja biztosítani. II. A „O" szintű fizikatanítás 2 részre tagozódjon: 2 éves alapképzésre, majd 3 éves befejező részre. III. Az „A" szintű iskolatípusban egységesen kapjon helyet a fizika. Az egyetemekre kerülő diákok „szakosított" iskolákban készülhessenek elő. Fizika szaktárgy tanításában I. Ismertesse az anyag molekuláris természetét, az atomok, molekulák, az elektronok fő jellemzőit. II. A mechanika fogalmainak, törvényeinek alapvető tárgyalása a reális fizikai jelentés alapján történjék. III. A gázok és gőzök egyszerű tulajdonságai, a hőmérséklet és a nyomás, a halmazállapotok és a halmazállapotváltozások, a kémiai kötések, mint részecskék mozgásával kapcsolatos jelenségek legyenek tanítva, a jelenségek atomos molekuláris magyarázatát meg kell adni. IV. Szerepeljenek a következő anyagrészek: 1. A hőmérséklet mérése és a hőátadás. A termodinamika törvényei. A természetben rendelkezésre álló energia. 2. Az anyag atomos szerkezete: az elektronok, mint az elektromosság hordozói. Elektrostatika. Elektromágnesség. Mágnesség. 3. Mechanikai, hang- és elektromágneses rezgések. 7 07