Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

gai Pedagógiai Kutató Intézetben egyre több gondot fordítanak az iskolaügy alapvető kérdéseinek elemzésére. Lényegét tekintve három pontba foglalhatók a reform irányelvei: „1. A fizikatanítás új felfogása az általános képző iskolában. 2. A matematika- és fizikatanítás koordinálása. 3. A fizika koordinálása a tanulók termelőmunkájával és más természettudományi tárgyakkal" [2]. A hőtan anyagának tárgyalására az jellemző, hogy a hőmérséklet és a hőmennyiség fogalmára épül, nem tartjuk szükségesnek a részletesebb elemzést. Befejezésül Csehszlovákia fizikaoktatásának problémáival kapcsolatban feltétlenül említést kell tennünk arról a törekvésről is, hogy a nagyobb városokban egyre több gimnáziumban létrejött a tagozódás. A tagozatokon a tehetséges tanulók a matematika és a fizika területén magas szintű képzésben részesülnek. A jelenleg érvényben levő egyes osztályok fizikaoktatását az 1. táblázatban foglaltuk össze: 1. táblázat Évf.: A B c D Évf.: 6. 7. 8. 9. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 10. 11. 12. Fizika: 0 4 4 5 4 4 4 4 6 6 8 8 8 10 A = a kötelező ált. iskola 1967. IX. l-ig érvényben levő terve B = a kísérleti tanterv C! — a 'középiskolai humán tagozat tanterve (25 százaléka az osztályoknak) D = a középiskolai természettudományos tagozat tanterve (75 százalék) [3], 2. Jugoszlávia Jugoszlávia iskolarendszerét az I—VIII. osztályig az általános, majd az erre épülő szakközépiskolák rendszere alkotja. Tantervük alacsony ismeretszinten mozog a miénkhez viszonyítva, mondhatjuk azt is, hogy a szocialista országok között a legkezdetlegesebb. Ez a megállapítás különösen a hőtani anyagrészre vonatkozik. Hőtan-oktatásunk a „hőanyag" elméletre épül, és igen szűk témafeldolgozásra korlátozódik. Az általános iskolai oktatásban a hőtannal nem foglalkoznak. Néhány alapvető fogalommal a 7. osztályban ismerkednek meg a tanulók (molekula, kohéziós, adhéziós jelenség), és azok számára, akik a VIII. osztály elvégzése után nem folytatják tanulmányaikat, a hőtan tárgya ismeretlen marad. A középiskolai tanulók hőtan-ismerete a hőmérséklet, a hő és munka, valamint a gázok nyomásváltozásaira terjed ki [4]. Az iskolapolitika fejlődési üteme igen lassú Jugoszláviában, és valószínű, hogy az iskolapolitikájuk megváltoztatása már a korszerűsítést fogja követni. 3 Német Demokratikus Köztársaság Németország iskolarendszere már a háborút megelőző években is fejlettebb volt sok más nyugati országénál, és nem véletlen, hogy az új, demokratikus Németország iskolareformja előrehaladottabb stádiumban van. 92