Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

A fizikaoktatást tekintve általánosan képző iskolákban kétféle iskolarendszerük van. Az iskolai kötelezettség az I—X. osztályig terjed, és a fizikai alapismeretekkel már a VI. osztályban megismerkednek. A VI. osztályos hőtan ismerete a fenomenológiai tényeken alapul, tartalmát tekintve (hőmérsékletmérés, hőenergia megjelenése, gázok változásai, halmazállapot-változás, meteorológiai alapismeretek) lényegesen magasabb szintű, mint a mi tanterveinkben. Ez a különbség még jobban észrevehető a nyolcadik osztályos hőtani anyagban, mert a molekuláris elmélettel, az abszolút hőmérsékleti skálával, a gáztörvények alapjaival, az energiaátalakulási viszonyokkal, valamint a hőerőgépekkel is megismerkednek a tanulók. Azok a tanulók, akik felsőbb intézményekben (gimnáziumokban) folytatják tanulmányaikat, már a IX. osztálytól kezdődően választhatnak iskolatípust. A választási lehetőség A, B, és C típusú iskolákban van. Mindhárom típusú iskolában részesülnek fizikaoktatásban. A heti óraszámok megoszlását a 2. táblázatban foglaljuk össze [5]. 2. táblázat Iskolatípus VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Általánosan képző 3 2 3 3 4 A típusú 2 2 2 1 E típusú középiskola 3 3 3 3 C típusú 2 2 2 1 A táblázatból kitűnik, hogy a B típusú középiskolai oktatás felel meg a reál képzésnek. A hőtan oktatása a középiskolai rendszerekben, nem ölel fel olyan egységes egészet, mint. a mi tanterveinkben, hanem beolvad az elektromosságtan és az optika fejezeteibe. Mindenesetre az általános iskolai szinten megismert hőtani fogalmakra és törvényekre építve a IX. osztályban tartalmában mélyebb, elméletileg jobban tisztázott formában alakítják ki a hőtani ismereteiket (általános gáztörvények, ideális gázok tulajdonságai, univerzális gázállandó stb.). A további reformok megvalósítása — a tantervek átdolgozása a modern fizika felé — náluk is igen sok nehézséget okoz. Ez elsősorban a nevelők körében jelentkezik, mert olyan álláspont is van, hogy „a tanulók járják végig a fizikai fogalmak fejlődésének egész tövises útját a mechanisztikus világfelfogástól a modern világképig" [1]. Ma már ez az álláspont nem valósulhat meg, mert nem cs Íja egyetlen egy országnak sem az iskolapolitikáját túlterhelésekkel modernizálni. Az NDK-ban is egyre több olyan iskola kezd kialakulni, amely a szakosításra épülve a legmodernebb felszereléssel végzi a fizikaoktatást. 4. Szovjetunió A Szovjetunió iskolarendszere az elmúlt 50 év alatt igen sok változáson ment át. Még egy vázlatos ismertetés sem lenne elegendő ahhoz, hogy átfogó képet nyerjünk a szovjet oktatás fejlődéséről. 93