Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

ban tud. Ez a terület a kulturális élet volt. Itt tudott a legtöbbet segíteni. A politikai küzdelmekben a pártok közötti közvetlen harcban, mint funkcionárius, rossz egészségi állapota miatt nem vállalhatott feladatot. A felszabadulás utáni élettörténetét két fejezetre bonthatjuk. Az első fejezet Eger felszabadulásától 1947 májusában történt nyugdíjazásáig tart, A másik fejezet a nyugdíjazástói haláláig. A felszabadulást közvetlenül követő időszakban főleg kulturális szervező és ismeretterjesztő munkát végzett. Nyugdíjazása után elsősorban helytörténeti tudományos tevékenységet fejtett ki. I. Az új rend kiépítéséért A város újjászületésébe való bekapcsolódásának első fontos állomása megyei főlevéltárossá történő kinevezése volt. Az Egri Nemzeti Bizottság 1944. december 31-én bízta meg e funkció ellátásával. Ezt a munkát 1945 tavaszán a korábbi levéltárvezető, dr. Soós Imre folytatta tovább. A felszabadulás után Egerben is rendkívül fontos volt a helyi demokratikus erők tömörítése, a szakszervezetek és a demokratikus pártok létrehozása, az összes haladó erők szervezése és a felvilágosító munka. Kolacskovszky Lajos a köztisztviselőket tömörítette. Már 1945. január 7-én a valamenynyi helyi szakszervezet közül mindjárt a másodiknak alakult meg a helyi „köztisztviselők szabad szervezete", amely Kolacskovszkyt elnökének választotta meg. A köztisztviselők helyi szakszervezete megalakulása után igen hasznos és sokirányú tevékenységet fejtett ki. Kéthetenként teljes ülést tartottak. A tisztviselőket érintő dolgokon kívül behatóan foglalkoztak bel- és külpolitikai kérdésekkel is. 1945 nyarán a „köztisztviselők szabad szervezete" szakszervezetté alakult át. Külön szervezete lett az önkormányzati (városi és vármegyei) és az állami alkalmazottaknak. Kolacskovszky Lajos ekkor a városi és vármegyei tisztviselők szakszervezete elnöke lett. Egerben, ahol az évszázados papi befolyás gátolta a haladó gondolkodás eszméinek elterjedését, rendkívül fontos volt a felvilágosító munka, a lakosság ideológiai nevelése. Kolacskovszky Lajos mint a város ebben az időszakban legképzettebb marxistája, ebből a munkából rendkívül nagy részt vállalt. A felszabadulást követő hónapokban szinte alig volt olyan hét, hogy né'hány előadást ne tartott volna különböző helyeken. Előadásait jó ismeretterjesztőhöz méltóan, differenciáltan tartotta. Előadásokat tartott külön a polgárságnak, külön a kisgazdáknak, külön a munkásoknak, külön a parasztoknak, külön a nőknek és külön az ifjúságnak. Ebben az időszakban kedvenc előadástémái a következők voltak: a szocializmus előfutárai, az orosz forradalmak, az első szovjet ötéves terv, az atomenergia, az őskommunizmus, a kapitalizmus és az imperializmus, az állam keletkezése, a Heves megyei munkásmozgalom kezdetei, a megyei jobbágyság, a magyar agrárszocializmus, a vallás keletkezése, az élet és halál, a csillagos ég, Eger társadalmi képe, a három utolsó magyar nemzedék élete, a szocializmus lényege, a nagy magyar szocialisták élete. Természettudományos jellegű előadásai során gyakran szerepelt együtt Eger másik régi múltú forradalmárával, Dancza Jánossal [2]. 8