Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

Eger kulturális újjászületésében fontos szerepet játszott az 1945 augusztus elején megtartott Pedagógus Tanfolyam és Nyári Szabadegye­tem. Ez volt az országban az első jelentős vidéki kulturális megmozdulás. Nem véletlen az, hogy a központi állami és pártszervek is képviseltették magukat. Például a kommunista párt részéről részt vett az ünnepi meg­nyitón Horváth Márton, a záróünnepélyen pedig a szociáldemokrata párt részéről Marosán György. Kolacskovszky a Nyári Szabadegyetem augusz­tus 8-án a marxizmus és fejlődése címen tartott előadást [3]. 1945. első felében fontos szerepet játszott a fasiszta szellemi termé­kek összegyűjtésében és átvizsgálásában. Őt bízták meg az anti-demokra­tikus társadalmi egyesületek névjegyzékének elkészítésével, vagyonuk zá­rolásával és leltározásával is. A fenti feladatok megoldása során szorosan együttműködött az akkor a vármegyei levéltárnál dolgozó Pancza Já­nossal [4]. A felszabadulás után hazánkban rendkívül fontos feladat volt a szov­jet—magyar barátság kialakítása és elmélyítése. A felszabadulás előtt az ellenforradalmi propaganda minden tőle telhetőt megtett a szovjet—ma­gyar viszony megrontásáért. A tömegek körében nagy szovjetellenes pro­pagandát űzött. Sikerült is különösen a polgárság és az elmaradott nép­tömegek körében szovjetellenes hangulatot kialakítani. A felszabadulás után fontos feladat volt Egerben is a szovjetellenes nézetek leküzdése és a szovjet—magyar barátság kialakítása. Ebben fontos szerepe volt a Ma­gyar—Szovjet Művelődési Társaságnak. Eger város kommunistái és haladó gondolkodású egyénei 1945 augusztusában kezdtek hozzá a helyi Ma­gyar—Szovjet Művelődési Társaság megszervezéséhez. A szervező munká­ban és a társaság életében fontos szerepe volt Kolacskovszky Lajosnak is. Az alapos szervező munka után a társaság 1945. szeptember 8-án alakult meg 62 taggal. Az alakuló ülésre, amely a Líceum aulájában zajlott le, meghívták a társaság akkori két országos vezetőjét, Szentgyörgyi Albert világhírű kémikust és Zilahy Lajos ismert írót is. Ők azonban elfoglalt­ságuk miatt nem tudtak eljönni. Az alakuló ülésen részt vettek a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság szovjet képviselői és a Vörös Hadsereg egri pa­rancsnokságának tisztikara. A gyűlésen a Táraság elnökévé Kolacskovszky Lajost választották meg. A Társaság, Kolacskovszky és áldozatkész munka­társai — elsősorban Csirmaz Dezső és Darvas Andor — munkájára támaszkodva jelentős szerepet játszott Egerben a szovjet—magyar barát­ság elmélyítésében és az orosz-szovjet kultúra népszerűsítésében. Például 1946. május 23-án nagy sikerű Gorkij-ünnepélyt tartottak. Kolacskovszky a Társaságban végzett munkája során sokat foglalkozott az orosz és a szovjet történelem kérdéseivel. Gyűjtőmunkája kiterjedt a helyi orosz kap­csolatok kutatására is. Foglalkozott a Rákóczi-féle szabadságharc idejében Egerben járt orosz diplomata Ukraincev személyével, az 1848—49-es sza­badságharc felnémeti orosz hagyományaival, az ún. felnémeti „muszka­sír" kérdésével [5], A felszabadulást követő időszakot a koalíciós kormányzás jellemezte. A koalíciós kormányokat a demokratikus pártok alkották. Az egyes pár­tok külön-külön lapokat indítottak programjuk népszerűsítésére és pártjuk munkájának bemutatására. Egerben az első lap; a Szociáldemokrata Párt 9

Next

/
Thumbnails
Contents