Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

vezető szerepéről. Ezek a feladatrendszerek nem a szó klasszikus értel­mében vett programok, hanem a programozott oktatás alapelveit is fi­gyelembe vevő — olyan tanulási—tanítási tevékenység, amely kielégítheti a gondolkodásfejlesztés követelményeit is. 3. 2. Az oktatási tevékenység és a tananyag logikus sorrendje. Oktatási algoritmusok Az algoritmikus eljárások gyakorlati alkalmazása az élet minden te­rületén társadalmi követelménnyé vált. így az iskolai munkának is nél­külözhetetlen része. Az algoritmikus oktatási eljárások és a programo­zott oktatás között szerves összefüggés van. (Bár a kutatások egymástól teljesen függetlenül indultak, már a kezdeti időszakban szükségszerűen a kölcsönös összefüggésekbe torkolltak. Világossá vált, hogy a programozott oktatás nem nélkülözheti az oktatási algoritmusokat, miután az feltárt több olyan eljárást, amelyek felhasználhatók a programozott oktatásban.) A programozott tankönyvek és az oktatási programok megfelelően adagolják a tananyagot, és ellenőrzik a tanulók válaszait, de nem irányít­ják a tanulók szellemi munkájának módszereit a tananyag elsajátításának és a feladat megoldásának folyamatában. Az oktatási algoritmusok vizs­gálata azonban hozzájárulhat a céltudatos gondolkodási tevékenység ki­alakításához. Természetesen a feladatmegoldás folyamatában algoritmusok mellett lehetségesek, sőt szükségesek nem algoritmikus jellegű módszerek is, mert számos feladat megoldásánál nem lehet mindent előre látni és számításba venni, ezért nem is dolgozható ki megoldási algoritmusuk sem. Ezek után vizsgáljuk meg az oktatási algoritmusok kérdéseit. Ismeretekre azért van szükségünk, hogy gyakorlati és elméleti tevé­kenységünkben meg tudjuk oldani mindazokat a feladatokat, amelyekkel szembekerülünk. Az életben azonban számtalan feladattal találkozunk, valamennyi megoldását az iskolában megtanítani nem lehet, de adott konkrét feladatok megoldásán keresztül, a gondolkodásnak és a tevékeny­ségnek általános módszerei segítségével a feladatok megoldásának általá­nos módjaira tanítjuk meg tanulóinkat. Vagyis a tanulók cselekvési mó­dokat sajátítanak el (módszereket), amelyek nem mások, mint előírások, útmutatások, bizonyos célok eléréséhez szükséges műveletek. Valamely feladat, cselekvés, tevékenység megoldásának módszere két­féle lehet: a) algoritmikus módszer b) és nem algoritmikus módszer. Landa nyomán vázoljuk fel a két módszert [5]. Az algoritmus szó az arab al kvarizmi névből keletkezett: eredeti jelentése: több, esetleg végte­len sok. egymástol csak kiinduló adatokban eltérő matematikai feladat megoldásának általános eljárása. „Algoritmusnak általában valamilyen pontos, közérthető formában megadott előírást nevezünk, amely (az egyes 5 Landa L. N.: Algoritmizálás az oktatásban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. 73

Next

/
Thumbnails
Contents