Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

konkrét esetekre vonatkozóan) egyértelműen megszabja (valamely rendszerbe tartozó) elemi műveletek egymásutánját, melynek végrehajtása révén előállítható valamely feladatosztály (feladattípus) bármely feladatának megoldása [6]. Nemcsak a szellemi műveletek által végzett cselekvés-tevékenység algoritmizálható, hanem gyakorlati fizikai cselekvésekben végbemenő folyamatok is. Ilyen értelemben irányítják a gépeket a beléjük táplált algoritmizált munkafolyamatok elvégzésére. Ki kell emelnünk az algoritmusoknak az alábbi jellemző vonásait: 1. A determináltság. Ez azt jelenti, hogy az algoritmus pontosan meghatároz minden egyes cselekvést és annak feltételeit. Az algoritmus szerint történő feladatmegoldás nem más, mint irányított elemi műveletek sora. 2. Jellemzője továbbá a tömeges alkalmazhatóság. Ez azt jelenti, hogy nem csupán egy bizonyos feladat konkrét megoldását teszi lehetővé, hanem legkülönbözőbb feladatokat. Ezért is tekinthető az algoritmus valamely tevékenység általános módszerének; 3. S végül az eredményre való törekvés. Az algoritmus mindig arra irányul, hogy megkapjunk egy keresett eredményt, és a megfelelő kiinduló-adatok birtokában ez az eredmény mindig megtalálható. ,,Az algoritmikus feladatmegoldás folyamatában mindig megtalálható: a) maga az előírás bizonyos utasításokból (szabályokból, parancsokból), amelyek szerint meghatározott objektumokon meghatározott cselekvéseket vagy műveleteket kell végezni; b) valamely végrehajtó rendszer (például ember vagy gép), amelyhez ezek az utasítások szólnak, és amely az adott objektumon végrehajtja ezeket; c) objektumok, amelyekre a műveletek irányulnak, és amelyek e művelet hatására átalakulnak. Bármely feladat megoldása végső soron abból áll, hogy egy bizonyos objektumot vagy objektumokat az egyik (kiinduló-) állapotból másik (vég-) állapotba visszük át. (Gondolkodási feladat megoldásánál az objektumok a materiális objektumokról alkotott képzetek, fogalmak)" [7]. A nem algoritmikus módszereknél az utasítások kisebb vagy nagyobb fokű bizonytalansággal rendelkeznek, így különféle cselekvést válthatnak, ki. Pl. nincs cselekvés, mert az utasítás nem közérthető, vagy különféle cselekvés végezhető, de különféle eredményhez vezet, vagy többféle konkrét cselekvés választható. Az oktatási folyamat tulajdonképpen egyfajta irányítás, s ha irányítás, az algoritmus rendkívül fontos a pedagógia számára. Landa rámutat arra, hogy (matematikai) algoritmus a pedagógiában és a pszichológiában közvetlenül kevéssé alkalmazható. S bár algoritmust a szó matematikai értelmében nem tudunk szerkeszteni, össze tudunk állítani olyan előírásokat, amelyek rendelkeznek az algoritmusok lényeges vonásával (determináltság, tömeges alkalmazhatóság, eredményes törekvés). Ez utóbbi típusú 6 Landa L. N.: i. m. 36. o. 7 Landa L. N.: i. m. 41. o. 74