Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

tunk. Részletes tanulmányok találhatók a programozott oktatás elméletéről is. Mégis abból a megokolásból kiindulva, hogy a felsoroltak nevéhez fűződik a programozás, másrészt a programozás fő vonásait mégiscsak ismertetni kell ahhoz, hogy a később leírandó programozási kísérleteink elméleti alapjait világosan lássuk — tegyünk egy rövid összefoglalót. 1954-ben B. F. Skinner, a Harvard Egyetem professzora közzéteszi kísérleteit. Ettől az időtől kezdve számítjuk a programozott oktatást, vagyis az olyan oktatást, ahol: a) a tananyagot igen pontos, logikailag indokolt kisebb-nagyobb részekre bontják, b) ahol a tanulók a tanítások passzív befogadói helyett önálló feleletek megalkotásával — vagy feleletválasztós rendszereknél a felelet kiválasztásával — a tanulás aktív résztvevői lesznek, c) ahol tervszerűen folyik az ismeretek elsajátításának (a felelet helyes vagy helytelen megoldásának) az ellenőrzése, d) ahol előtérbe kerül az oktatás individualizálása, a tanulók képességeinek, igyekezetüknek, az egyéni adottságaiknak megfelelő ütemben való haladása. Mindezekről a későbbiekben még részletesen beszélünk. Skinner nevéhez a lineáris programozási módszer fűződik. Lényege a következő: A tananyagot igen apró, logikailag indokolt lépésekre osztja. Kis lépések elve. (Sokszor ezek a lépések túlságosan is aprók!) Rövid információt nyújt, majd az információra vonatkozó kérdést közöl. A tanuló a válaszát a megfelelően kipontozott, üresen hagyott helyre írja be. A következő lépés újabb választ kíván meg. A programon végighaladva megtanulja a tanuló az anyagot. A helyes válaszok is adottak, így a tanulók azonnal értesülnek, hogy jól oldották-e meg feladatukat. A helyes válaszok természetesen rejtve vannak az adott kérdés megválaszolásáig. (Technikai megoldása az ún. kevert tankönyvek szerkesztése, vagy oktatógép esetében az nem mutatja a megoldást, míg a kérdésre a válasz nem született meg.) Lineáris programnak pedig azért nevezik, mert akár helyes választ adott a tanuló, akár tévedett, a következő lépés azonos. Pressey nevét tesztgépe tette ismertté. S bár munkásságával megelőzte társait, eredményei, módszere később terjedtek el. Pressey módszerét nem a tananyag átadására készítette, hanem az ismeretanyag rögzítésére és ellenőrzésére. Presseytől ered az alternatív válaszadás elve. Ezen az elven alapszik pl. a Didaktomat oktatógép. (Az oktatógép elnevezés nem pontos, mert az oktatásnak csak egy bizonyos fázisában alkalmazzuk.) A módszer lényege, hogy a kérdésre általában négy megadott válaszból kell a helyest megjelölni. Crowder az elágazó program-típus kidolgozásával szerzett méltán hírnevet magának. Skinnertől eltérően nála a válasz határozza meg a következő lépés sorrendjét. Ha téves volt a tanuló »•válasza, olyan lépés következik (elágazik a program), amely kiegészítő információk segítségével megmagyarázza a tanuló tévedését, majd visszasegíti az eredeti programhoz. (A kibernetikából átvett és a pedagógiában is alkalmazott fogalmak: viszszacsatolás és vezérlés elvének erőteljes érvényesülése.) 66