Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

(Tettünk egyszer ilyen kísérletet: az óra végén a tanulóknak fel kellett írniuk egy darab papírra, melyik csoport feladatát érezték a legkönnyebbnek, melyiket a legnehezebbnek. Alig akadt olyan tanuló, aki a saját munkáját ismerte volna el legkönnyebbnek!) Azt is tanulságos volt megfigyelnünk, hogy amikor a csoport munkájáról egy tanuló beszámolt, gyakran akadt olyan csoporttársa, aki megjegyezte, hogy ő jobban tudta volna ismertetni a feladatmegoldást. Sőt az is megtörtént, hogy egyik — különben is agresszív beállítottságú — tanuló kikapta a feladatlapot referálni készülő társa kezéből „Én olvasom fel!" kijelentéssel. Most eltekintve attól, hogy ez az eset súlyos fegyelmezetlenség is, és azért sem tűrhető, meg kell állapítanunk, hogy olyan nevelési alkalom adódott, amire frontális munkánál nem nagyon lett volna lehetőség, pedig amire igen nagy szükség volt a gyermek további fejlődése szempontjából. Kitűnő nevelési lehetőségeket kínál, ha figyeljük a tanulók egymás közti érintkezését a csoportos munka során. Sajnos, elég sok a goromba megnyilatkozás: nem árt azt sem idejekorán leépíteni! Sok jó alkalom adódik ilyenkor arra, hogy megfigyeljük, hogyan fogadják tanítványaink a kritikát. Van olyan tanuló, aki rögtön — nyíltan vagy csak csendben — valamelyik társát okolja a hibáért. (Már ebben a korban is megfigyelhető emberi tulajdonság: a dicséret ellen nem szoktak tiltakozni!) Nem kell hangsúlyoznom, hogy milyen nagy a jelentősége itt a helyes és tudatos tanári irányításnak! Sok pozitív vonást is megfigyelhettünk a tanulók viselkedésében. Nem egy közülük készségesen segített társainak, ügyesen, rátermetten vett részt a közös munkában, ötletekkel vitte előbbre azt (Kelemen László szerint a csoportban az átlagegyén kétszer annyi ötletet termel, mint egyedül [24]). A csoportos munka tehát lélektani szempontból is fonto? munkaforma: fejleszti a tanulók erkölcsi vonásait. Az ilyen munka emberismeretre is nevel: jobban megismerik a tanulók egy-egy társuk pozitív és negatív tulajdonságait, mivel azok fokozottabban és esetleg másként mutatkoznak meg, mint a frontális foglalkozás során. Az életre nevelésben ez is lényeges szempont. A tanári munka vonatkozásában lényeges előnye a csoportos foglalkozásnak, hogy a tanár megbízhatóbb képet kap egy-egy tanuló szaktárgyi érdeklődéséről, szaktárgyi alapismereteiről, mint egy-egy hagyományos „felelet" jegyéből. A csoportos foglalkozásokkal kapcsolatos kísérletek során tehát azt tapasztaltuk, hogy ma, amikor iskoláinkban a puszta ismeretközlést az életre való felkészítés célkitűzése váltotta fel, a csoportos munkaformának igen nagy szerepet szánhatunk. Meggondolt alkalmazása mindenképpen célszerű. Nagy Sándor ezt állapítja meg: ,,Ha a csoportmunka lehetőségeit felhasználó órát bármilyen vázlatosan összehasonlítjuk a frontális munkán felépülő órával, világosan megmutatkozik, hogy a csoporttevékenység esetében az óra — azonos didaktikai feladat mellett — karakterében változott meg. Bár a frontális munkában lezajló órát is lehet nagymértékben aktívvá tenni, mégis aligha kétséges, hogy a csoportmunkával lezajló óra ese59