Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

akiknek életműve ugyan semmiféle irodalmi értéket nem tartogat az olvasó számára, műveik olvasmányossága mégis egy időre felkapottá tette őket (Potapenko, Avercsenko, Arcibasev), s fordításban főleg az ő munkáik jelennek meg. Ám az egri sajtó minden provinciális vonása ellenére is mutatott fel önálló eredményeket az orosz kultúra népszerűsítésében. Természetesen a fordítások tekintélyes része átvétel valamelyik akkortájt megjelent könyvből, vagy ritkábban lapból. Például Lyiszkov (azaz N. Sz. Leszkov) A birkafejű Maianya c. elbeszélése (Egri Híradó, 1907/78—79.) a Családi Regénytár 49. kötetéből való (Bp., 1907.). Van azonban néhány olyan fordítás, amelyet a Kozocsa—Radó-féle bibliográfia vagy egyáltalán nem ismer, vagy jó néhány évvel későbbről tartja csak számon; ugyanez vonatkozik a Szegeden 1967-ben Fenyvesi István összeállításában megjelent repertóriumra is. Egyik összeállításban sem szerepelnek azok a mesék, amelyek „Tolstoj Leo gróf, orosz író után vannak fordítva magyarra", s az Egri Népújságban jelentek meg 1892-ben, a 24. számban a Miként osztá föl a muzsik a libát?, a 25-ben pedig A cár új ruhája és a Sakálok és az elefánt. Az utóbbi kettővel együtt megjelent A két testvér a szegedi repertóriumban szintén nem fordul elő, Radó és Kozocsa pedig csak 1923-tól tartja számon, a Házsongárdy Gábor fordításában megjelent Legszebb Orosz Mesék c. kötetben. Ugyancsak mindkét gyűjteményből hiányzik Avercsenko A delej c. elbeszélése, mely a Hevesvármegyei Hírlapban jelent meg (1911 57—58.), méghozzá Holik Sámuel eszperantóból készült fordításában. Érdekes képet mutat a többi fordítás megjelenési időpontjának egybevetése is a Kozocsa-bibliográf iában jelölt időponttal. Van pár olyan elbeszélés, amely csak néhány évvel előzi meg a központi sajtóban megjelent változatot — ilyen két Csehov-novella. A Nők szerencséje című elbeszélés a szerző neve nélkül, Spectator fordítói névvel (Ambrus Zoltán? vö. Magyar írói Álnévlexikon) jelent meg a Hevesvármegyei Hírlapban 1901. június 2-án (66. sz.). Ugyancsak 1901ben, de november 10-én napvilágot látott a Szegedi Híradóban is, itt a fordító neve nélkül, majd 1903-ban a Magyar Könyvtár 326. kötetében A nők kiváltságai címen, Barabás Ábel fordításában — ez az adat szerepel a Kozocsa-bibliográf iában. A halál látogatóban c. Csehov-novella szintén előbb jelent meg Egerben, mint Budapesten. Nálunk az Egri Híradó

ban (1902 87.), ott a Jövendőben {1905 13.) Egy borzalmas éj címen, Szántó Frigvesné fordításában. Ezek a 2—3 éves eltérések még jelentéktelenek. A többi, a Kozocsabibliográf iától különböző adat azonban jelentős időkülönbséget mutat, nem egyszer egy évtizednél is nagyobb az eltérés Eger javára. Csehovnál maradva: 1902. január 1-én jelent meg az Egri Újságban A szerelem zsarnoka c. novellája; kerek tíz évvel később, szintén a fordító neve nélkül, de már A gonosz fiú címen belekerül Az orvos felesége és más elbeszélések c. kötetbe (Bp., 1912.); ez az adat szerepel Kozocsáéknál. A Felsülés c. Csehov-novella (mely utalást tartalmaz Nyekraszovra is), az Eger 1912 97. számában jelent meg; a Kozocsa-bibliográf iában Ku429