Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

dare címen szerepel mint a Csehov Antal Összes Elbeszélő Művei I. kötetének egy darabja, Peterdi István fordításában. A megjelenés éve 1924!!! Az Egri Újság 1896 92. számában látott napvilágot „Gontscharow"-tól a Melyik az őrült? c. tárca, szintén tizenkét évvel korábban, mint ahogy a Kozocsa-bibliográfiából kitűnik. Ott Ki az őrült? címen szerepel, első megjelenése szerintük 1908, Az Újság az évi 3. számában. (Meg kell jegyeznünk, hogy az egri változat minden bizonnyal nem az eredetiből, hanem német átültetésből készült fordítás, erre mutat a szerző nevének németes írásmódja. A fordító Kugel J.) Az Eger és Vidéke c. lap 1890/24. számában Lovasdi címen közli Tolsztoj két kis remekét. A Kozocsa-bibliográfia a Hogyan tanultam meg lovagolni? címűt a Tolnai Világlapja 1905-ös évfolyamában, A vén ló címűt a Nagyváradi Napló 1907. évfolyamában találja meg először. Az eltérés 15, ill. 17 esztendő! És végül a mintegy 500 adat mindössze három verse közül az egyik Lermontov A tőr c. műve, mely Karaffiáth Jenő fordításában 1902-ben jelent meg a Hevesvármegyei Hírlap 102. számában. Tizenkét évvel későbbről tartja számon a Kozocsa-bibliográfia, igaz viszont, hogy akkor Kosztolányi fordításában jelent meg Modern költők c. kötetében. Ám a lapok tárcarovatát 1860-tól átnézve az is kiderül, hogy az orosz téma, az orosz attribútumok használata megelőzi az orosz fordítások megjelenését, sőt a rájuk való utalást is. Már az 1860-as években tömegével találunk orosz tárgyú, de nem orosz szerzőktől való elbeszéléseket. Ezek kezdetben németből vagy franciából fordított művek, és jelzik, hogv az orosz irodalom kezd divatba jönni, hogy Turgenyev és a szorgalmas németek (pl. Bodenstedt) munkássága nyomán több orosz író már ismertté vált francia és német nyelvterületen. A giccs — bár örök — mindig jelzi a múló divatot, gyorsan vedlik át egyik bőrből a másikba, a giccsírók gyors kézzel festik át hercegnő hőseiket nihilistává, romantikus skót várkastélyból a Terek zúgó habjaihoz, a kaukázusi bércek közé költöztetik hőseiket, s a szerelmeseket egymástól elszakító rablók vagy kalózok most cserkesz- vagy kozákruhában feszítenek. Ilyen hatás- vagy divatjelző elbeszélések Á két zuáv (Egri Értesítő, 1861/9 ), Otylia (Eger, 1865/12—15.) franciából stb. Sacher—Masochnak a Tarka képek az orosz udvari életből c. művét a hetvenes években fordítja le Milesz Béla (Szelim) megyénkbeli irodalmár tanító, és mintegy 30 éven át időnként felbukkannak az egri sajtó hasábjain vérfagyasztó részletek a fentemlített műből; pl.' Tarakanova hercegnő szomorú sorsa, a dekabristák, Patyomkin, II. Katalin. Parádi József A Terek folyó tündére c. beszély én (Heves Vármegye, 1878/15—16.) az ebben az időben már nálunk is ismert Lermontov hatását véljük felfedezni. Az álherczeg avagy egy grófi család titka c. bonyodalmas regényt közli folytatásokban a Regélő Themis 1880-ban, amelyben orosz nevű szereplőket (pl. Petroff Iván herceg) és pétervári színteret találunk. A rendőrfőnök titka c. beszély ifj. Váncza Mihálytól (Regélő Themis, 1882/4. füzet) halálosan összekevert romantikus meséje, a nihilista mozgalomban részt vevő orosz hercegnő, a gaz rendőrfőnök, egyszóval a divatos félkész-elemekből lazán összeállított történet egyik eklatáns példája a tömegigényt kielégítő 430