Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

ml színre, de nem Németh, hanem Balla Kálmán társulata mutatja be. Mint a kritikus megjegyzi, „az előadásra sok embert csábított Gorkij Maxim divatos neve". (Hevesvármegyei Hírlap, 1904 70.) Többször aztán nem is adták, az egri közönség eléggé döbbenten fogadta a szokatlan témájú darabot. Azonban a darab hatásának továbbgvűrűzését mutatja az egyik színikritikában (egy más darab kapcsán) a következő kitétel: az Éjjeli menedékhely „mintája a drámaírás modern egységeszméjének" (Egri Híradó, 1908 50.). Orosz darab legközelebb 1911-ben kerül az egri nézők elé. a Karenina Annát mutatja be Palágyi társulata Giraud átdolgozásában. Nem valami sikeres előadás volt, a kritikus szerint ,,a Karenin Anna mélységes, széles árban omló története koldusán, üresen élemedik meg újra". De azért többször is színre kerül és telt házat vonz. Tolsztoj még Egerben is név, és még frissek az emlékek futásáról és haláláról. A következő évben, 1912-ben is bemutatnak egy Tolsztoj-színművet, az Élő holttest-et. Mivel Eger iskolaváros is volt és a városban két tanügyi szaklap is kiadásra került, érthető, hogy elég sok olyan híranyagot találunk, amely az orosz iskolaüggyel foglalkozik. Érdekes módon viszonylag kevés negatívumot közölnek, az is inkább az oroszosítással függ össze, viszont nagyon tárgyilagos, józan cikkeket láthatunk az orosz oktatásügyről a Népiskolai Tanügy c. hetilapban. Csak példaként néhány: A népiskolák Oroszországban (1899 19.) c. cikkben a szerző, Kalovits Alajos megállapítja, hogy 1894 után olyan rohamos fejlődés állt be az orosz iskolaügyben, melyhez hasonlót eddig egyetlen állam sem tudott még felmutatni. Olvashatunk híradást arról, hogy ,,a vasúti alkalmazottak gyermekei részére, akik eddig a községektől való nagy távolság miatt iskolát egyáltalán nem látogattak, az állomásokon fognak iskolákat berendezni" (1899 33.). Buzdító jellegű cikk e lap 1901. nov. 9-i számából: ,.Kölcsön-iskolaszer-múzeum Szt. Pétervárott". A cikkíró okulásul közli, tanuljunk tőlük. Feltűnnek az első hírek a gyakorlati oktatásról: ,,Az orosz közoktatásügyi miniszter tervezete szerint minden falusi elemi iskola három holdnyi állami földterületet kap abból a célból, hogy a növendékek a gyakorlati oktatásban kellő útmutatást nyerhessenek." (1899 15.) 1903. április 25-én a lap már a középiskolai gazdasági kolóniák szervezéséről ad hírt. Nagyjából ez az, amit az átlagos újságolvasó Egerben megtudhatott az orosz életről, ennyiben hatottak az orosz kultúra termékei a város kulturális életére. Vizsgálódásunkban eddig figyelmen kívül hagytuk a tulajdonképpeni lényeget, az orosz irodalmi művek megjelenését és az orosz irodalmi vonatkozásokat. Radó György írja ,,A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája 1944-ig" bevezetőjében, hogy ,,a hatvanas évek új nagy orosz írója hazánkban Turgenyev, a hetvenes éveké Tolsztoj, a nyolcvanas éveké Dosztojevszkij, a kilencvenes éveké Csehov, a kilencszázas éveké pedig Gorkij". (Bevezetés, XII.) Érdekes összehasonlítani ezzel a korszakolással az egri lapokban megjelent orosz irodalmi anyagot. A hatvanas években Egerben még általános orosz kulturális vonatkozás is alig található a lapokban, nemhogy ,,nagy orosz írója" lenne az egri 425