Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

A SPEKTRUM FINOM SZERKEZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA KÉTSUGARAS INTERFEROGRAM ALAPJÁN DR. MÁRKUS JENŐ (Közlésre érkezett: 1970. november 3.) A spektrumok finom szerkezetének tanulmányozására az interferencia-spektroszkópiában vagy a Fabry—Peroí-féle interferométert, vagv a hummer—Gercke lemezt szokás használni. Mindkettő a soksugaras interferométerek csoportjába tartozik. A spektrális finom szerkezetre azonban a kétsugaras interferométerekkel felvett interferogramból is következtethetünk. Míg azonban a soksugaras interferogramoknál annak már kis, zavartalan szakaszából (diszperzió-tartomány) is meghatározható a spektrum finom szerkezete, a kétsugaras interferogramoknál azok elegendő hosszú szakaszának vizsgálata szükséges, mivel a hullámhossz-különbségek lebegések formájában jelentkeznek. Ha ugyanis egy dublett-vonal közepes hullámhossza X, a hullámhossz-különbség AX, a lebegés maximumai és minimumai 2XjAX számú csík-különbséggel következnek egymás után. Az alábbiakban röviden azzal foglalkozunk, hogyan határozható meg egy kétsugaras interferogramból a spektrális finom szerkezet. Egy spektrum interferogramba való átszámítása matematikailag a Fourier-féle integrál-tétel inverzió formulájával lehetséges [1]. Az alkalmazandó tétel így szól: legyen f (u) egy zárt intervallumban folytonos függvény, amely eleget tesz a Dirichlet-féle feltételnek (az intervallum felbontható véges számú részintervallumra, amelyekben f (u) monoton), ha: oo g(

D)= —. [f(u).C '""áll (1) 2 n J - oo van definiálva, akkor: oo f(u) = ^-- \g (v) ' e " "dv. (2) In J —oo A g (v) és az f (u) az ún. Fouríer-féle függvénypárok. A g (v)-re az alábbi feltételek teljesüljenek még: 345