Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

JEGYZETEK [1] A történelmi körülmények vizsgálatához felhasználtam Nemes Dezső: A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon. (Iratok az ellenforradalom történetéhez II. kötet) Bevezető fejezet. Budapest, 1956. Szikra. [2] Karsai—Pamlényi: Fehérterror. Szákra, 1951. Bp. [3] Klebelsberg használja ezeket a jelzőket a realitásokkal nem számoló szélsőséges fajvédőkkel szemben. Vö. Klebelsberg Kunó: Jöjjetek, harmincas évek. Bp. 1930, 111. o. [4] Kornis Gyula: Kultúra és nemzet. Bp. 1930. 59. o. [5] Vö. Klebelsberg Kunó: Neonacionalizmus Bp. 1928. 158. o. [6] Vö. Magyar Tanítóképző, Bp. 1928. Magyarország oktatóihoz. 67. o. [7] Vö. Balogh Sándor: A bethleni konszolidáció és a magyar „neonacionalizmus" c. tanulmányával. A magyar neonacionalizmus kialakulása és története. Bp. 1964. Kossuth Kiadó, 316—319. o. [3] Erről a kérdésről részletesen tájékoztat Köte Sándor: A leventeintézmény megszervezése és jellege c. tanulmánya. Pedagógiaii Szemle, Bp. 1960. 3. szám. Í9] Kornis — bár a szerzőkre név szerint nem hivatkozik — az első világháború előtt és alatt megjelent polgári koncepciók, mindenekelőtt Imre Sándor 1912-ben megjelent Nemzetnevelés c. művében, illetve Nagy László A magyar közoktatás reformja c. tanulmányában jelentkező demokratikus tendenciájú állásfoglalásokat bírálja, illetve kifogásolja. riO] Kornis Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. Bp. 1921. 35. o. [11] Uo. 36. o. [12] Uo. 47. o. [13] Klebelsberg Kunó hangoztatta ezt a III. Egyetemes Tanügyi Kongresszuson elmondott beszédében. A III. Egyetemes Tanügyi Kongresszus Naplója. Bp. 1928. (A továbbiakban ETK.) Négyesy László közreműködésével szerkesztette Simon Lajos és Papp Gyula, 1—2. kötet. Az idézett rész A III. ETK naplója, I. köt. 88. o. [14] Kornis Gyula: Az új középiskolai tanterv. Bp. 1924. 30. o. [15] Kornis Gyula: Utasítások a középiskolák tantervéhez. Bp. 1927. 83. o. [16] Kornis Gyula: Az új középiskolai tanterv, Bp. 1924. 7. o. [17] A tartalmilag kivonatolt idézet megtalálható Quint József A tanítás tervének fejlődése c. tanulmányában, a Magyar népoktatás c. kiadványban. Bp. 1928. 128—130. o. [18] Polgári fiúiskolái tantervi utasítások. Bp. 1924. 7. o. [19] Uo. 7. o. [20] Vö. Bellér Béla A Horthy-korszak „hazafias" nevelésének forrásainál. Tanulmányok a magyar nevelés történetéiből. Bp. 1957. P. T. I. kiadása, 221—280. o. [21] A jegyzeteikben eddig említett, tantervi utasításokon túl minden iskolatípus résziére külön is adnak ki metodikai utasításokat. [22] Kornis Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. Bp. 1921. 37. o. [23] Vö. a korábban említett Tantervi Utasítások célkitűzéseivel. [24] A hazai burzsoáziának a neonacionalizmussal való egyetértését Gratz Gusztáv fejezte ki a Cobdem Szövetségben elmondott egyik beszédében. Ebben a beszédben jelzi, hogy a burzsoázia teljes mértékben egyetért a „keresztény és nemzeti ideológiával". Vö. Gratz Gusztáv: Politika és gazdasági liberalizmus. Bp. 1922. Cobdem Szöv. kiadása 19. o. [25] Kornis Gyula: Kultúra és politika. Bp. 1928. 24. o. [26] Uo. 21. o. [27] G. M. Dimitrov: A munkásosztály a fasizmus ellen. Szikra Kiadó. Bp. 1949. 7. o. A fasizmus újabb értékelésével kapcsolatos tanulmány található a Filozófiai Szemle, 1970. 3—4. sz. 525—574. o. (Vajda Mihály: A fasiszta diktatúra funkciója c. tanulmánya.) [28] Barankay Lajos: A magyar nevelés időszerű feladatai. Magyar Paedagógia, 1926. 81—82. o. [29] Fináczy Ernő: Az iskola egyénisége. Magyar Paedagógia, 1924. 1—6. o. 32