Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

[30] Bartók György: A nemzeti művelődés bölcseletének alapvonásai. Budapesti Szemle, 1927. 373—397. o. [31] Rendkívül megnehezíti a források pontos felderítését az, hogy a szerző: Bartók munkáiban szinte semmi hivatkozás nincs az irodalomra. Csak a német filozófiai irodalomban való alapos tájékozottság segít a források felkutatásában. [32] Előadást tartott még ugyanebben a szakosztályban Kenyeres Elemér is. Ismertette nagyon röviden a modern polgári didaktikai koncepciókat. Előadásának részletes feldolgozása e tanulmányhoz nem szükséges, ehhez a témához nem kapcsolódik. [33] A III. ETK naplója. Bp. 1928. I. kötet, 89. o. [34] Nagy József: Világnézet és nevelés. A III. ETK naplója, I. köt. 111. o. [35] Uo. 112. o. [36] Uo. 111. o. [37] Bartók György: A nemzeti művelődés bölcseletének alapvonásai. Budapesti Szemle, 1927. 373—395. o. A koncepció azonos J. G. Fichte: Reden an die deutsche Nation c. művében megfogalmazott tételekkel. [38] Komis Gyula: Kultúra és nemzet. Bp. 1930. 70—71. o. [39] Vö. Nagy József: idézett kongresszusi napló, 111. o. [40] Dekány István: Szabadság és kényszer a nevelésben c. előadása. A III. ETK naplója. Bp. 1928. I. kötet, 119. o. [41] Uo. 120. o. [42] Uo. 120. o. [43] Vö. Marcell Mihály: Valláserkölcsi alap a nevelésben c. előadása. Idézett napló 130. o. [44] Protestáns Tanügyi Szemle, 1929. 378. o. EINIGE THEORETISCHE PROBLEME DES PROGRAMMS DER UNTERRICHTS- UND ERZIEHUNGSPOLITIK IM GEGENREVOLUTIONÄREN SYSTEM MIHÁLY MÁK Das gegenrevolutionäre System, — das im August 1919, nach der Niederschlagung der Räterepublik zur Macht kam, — hätte die heranwachsende Generation durch Einführung von Neuerungen auf dem Gebiet des Unterrichtswesens zur Erreichung seiner Zielaus Setzungen vorbereiten wollen. Diese eingeführten Neuerungen sind teils nicht neu, auch nicht original, sie dienten aber wohl zu den revanchistischen Bestrebungen des ungarischen Imperialismus. Das Schulsystem erhält seinen aristokratischen Aufbau unverändert; innerhalb von diesem werden auf jeder Stufe des Unterrichts dem Nationalismus dienende inhaltliche und methodische Änderungen in den Vordergrund geschoben. Anstatt der wissenschaftlidhen Bildung in der Unterrichts- und Erziehungsarbeit der Schule ist — besonders in den unteren Stufen — die zur revanchistischen Politik dienende nationalistische Anschauung schliesslich fast alleinherrschend geworden. 33