Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

magában nem biztosíthatta a tömeges képzéshez szükséges feltételeket, csupán enyhítette a továbbtanulás útjában álló nehézségeket. A kommunista párt erőteljesen támogatta a mozgalmat, mert arra törekedett, hogy az új értelmiség a dolgozó osztályok gyermekeiből kerül­jön ki. A párt elősegítette, hogy a népi kollégiumok a demokratikus fejlő­dés bázisaivá, a munkás-paraszt szövetség erősítőivé váljanak, ahol a népi káderek képzésén túl a forradalmi ifjúsági mozgalom vezetői is kovácso­lódnak. A hatvani népi kollégium alapszabályzata ezzel kapcsolatban le­szögezi: „A népből jött új szellemű fiatalság, a maga lendületével, egyéni­ségével segítsen minél gyorsabban alakítani az egész magyar ifjúságot, hogy az a maga egészében legyen cselekvő és teremtő részese a népi de­mokráciának" [47]. A népi kollégiumok 1946—48-ban valóban fontos politikai szerepet töltöttek be a megye középiskoláiban. Elősegítették a kommunista párt befolyásának növelését a tanulóifjúság körében. Ebben az időben a közép­iskolás ifjúságnak még nem volt demokratikus politikai szervezete. Ugyan­tikkor az egyházi hitbuzgalmi szervezetek nagy aktivitást fejtettek ki. Ezeknek az egyesületeknek a szerepe az egyház vezetői számára a KALOT és a KEDIM betiltása után megnövekedett. A gyöngyösi Állami Koháry István Gimnázium évkönyve azt írja: „Tanulóink a demokratikus ifjúsági szervezet életéből (a városi MADISZ tevékenységéből) kikapcsolódtak, még a megalakuláskor tevőlegesen résztvevők is távolmaradtak a MA­DlSZ-tól" [48]. Az évkönyv nem kutatja a demokratikus mozgalmi élet hiányának valóságos okait, s arról sem szól, hogy a tantestület miképpen igyekszik változtatni a helyzeten. Pedig a középiskolás ifjúság egyes cso­portjai körében alakuló helyzet nem megnyugtató. Az egri Nemzeti Bi­zottság pl. 427/28 47. II. 4. számú levelében „megfelelő intézkedések meg­tételére" hívja fel az egri érseki tanítóképző, a kereskedelmi középiskola, az érseki jogakadémia és a cisztercita gimnázium igazgatóságait, mert „a felsőbb iskolák diáksága közül sokan ma is fasiszta módon üdvözlik egy­mást" [49]. A NÉKOSZ kommunista fiataljai az 1946—47-es tanévben erőfeszí­téseket tettek a baloldali ifjúsági csoportok kiépítésére. A Jogakadémián és a középiskolákban létrehozták a Petőfi Diákkört, Ez a csoportosulás a MADISZ politikai irányítása alatt állt és a demokratikusan érző és gondol­kodó tanulók összefogása volt a feladata [50], A baloldali vezetés alatt álló diákkörök segítségével növekedett a kommunista párt bázisa a tanuló­ifjúság körében, tényleges fordulatra azonban csak az 1947—48-as évek osztályküzdelmei során elért sikerek után került sor. Az ifjúság demokratikus átneveléséért folyó küzdelem sorában fontos feladat volt az új típusú gyermekmozgalom megteremtése. Az általános iskolák többsége ekkor még felekezeti volt, s itt a reakció erős pozíciókkal rendelkezett. Ezért a két munkáspárt közös elhatározásából az iskolán kí­vül hozták létre a gyermekszervezetet, a „Magyarországi Munkások Gyer­mekbarát Egyesülete" néven. A kezdeményezés célja: lerakni az alapot egy későbbi szocialista gyermekmozgalom, az úttörőszervezet megterem­téséhez [51]. A gyermekbarát mozgalom elsősorban Budapest egyes kerü­leteiben és nagyobb vidéki, ipari centrumokban működött. Vezetőik mun­322

Next

/
Thumbnails
Contents