Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

kások, kommunista értelmiségiek és MADISZ-tagok voltak [52], A mozga­lom bővülése eredményeként 1946. június 2-án alakult meg az úttörő­szervezet. Heves megyében először Gyöngyösön, Vámosgyörkön és az egri I. sz. iskolában sikerült az úttörőcsapatot létrehozni [53]. 1947. május 1-én a gyöngyösi dolgozók felvonulásának kedves színfoltja volt a sorok között menetelő vörös nyakkendős úttörők csoportja. Az egyházi iskolák vezetői azonban gátolták az úttörőcsapatok szervezését. Mindent megtettek a régi ifjúsági szervezetek (Szívgárda, cserkészcsapatok) támogatásáért, az úttö­rőmozgalom munkájának nehezítéséért. Az egri általános iskolák néhány igazgatója azzal a valótlan érveléssel igyekezett kitérni a mozgalom szer­vezése elől, hogy ,,az úttörő- és a cserkészcsapatok között nincs különbség, sz utóbbit jól ismerik és inkább azt hozzák létre". Azokat a pedagóguso­kat, akik a szervező munkára vállalkoztak, az egyház vezetői megbélye­gezték [54]. Az egyházi reakció, a jobboldali pártokkal szövetkezve rágal­mazta az úttörőszervezetet és a szülőket is igyekezett félrevezetni. A szü­lők körében azonban — ha viszonylag lassan is — növekedett a demokra­tikus gyermekmozgalom iránti bizalom. Több községben, pl. Gyöngyösön, Markazon, Nagy fügédén és Hevesen) a szülők megcáfolták a reakció rágal­mait, védték a mozgalmat és anyagilag is támogatták az úttörők munká­ját [55]. A kommunista párt és a baloldali pedagógusok állhatatos harcá­nak köszönhető, hogy a támadások ellenére az úttörőmozgalom fokozato­san erősödött. A demokratikus ifjúsági mozgalommal együtt bizonyos mér­tékben. részesévé vált a munkáshatalomért folyó harcnak. 4. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulójának megünneplése, az egységes ifjúsági rétegszervezetek megalakulása 1946 őszén a kommunista párt folytatta erőfeszítéseit a népi demok­ratikus forradalom továbbfejlesztéséért. A párt legfontosabb feladatnak tekintette a baloldali erők együttes fellépésével politikailag szétverni a reakciót és kiszorítani képviselőit a hatalomból. Ezzel egyidejűleg széle­síteni a népi demokrácia tömegbázisát, érdekeltté tenni az összes dolgozó osztályokat a proletárdiktatúráért vívott harcban. Az MKP III. kongresz­szusa ezzel kapcsolatban megállapította: ,,A népi demokrácia többek között arra is való, hogy azokat a társadalmi rétegeket, amelyek a munkásság szövetségesei a demokráciában, lassan, türelmes munkával meggyőzzük arról, hogy a szocializmus az ő érdekük is" [56]. Ez a megállapítás vonatkozik az ifjúságra is. Annál is inkább, mert ,,az ifjúságért folyó harc még nem dőlt el". Az ifjúság demokratikus szer­vezetei a reakció elleni politikai küzdelemben erősödtek, fejlődésük egész­séges irányban halad. A fiatalság öntudatosabb része tevékeny részese a baloldali erők küzdelmének. Non György, a MADISZ főtitkára"jogos opti­mizmussal mondja az MKP III. kongresszusán: „A kommunista párt neve­lőmunkájának segítése, harca ezen a fronton is a demokrácia javára dönti majd el a küzdelmet [57]. A fejlődés azonban 1946 őszén mértékében nem olyan, mint amit a népi demokratikus forradalom előrehaladásának üteme 323

Next

/
Thumbnails
Contents