Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

csak az okoz neki, ha a halásztelepüléseken szívélyesen fogadják, elbeszél­getnek vele, érdeklődéssel hallgatják a faluból hozott új híreit, vagy gaz­dagon megvendégelik. Perfilij iránt táplált érzése az első igazán színes él­mény életében. A 17 éves Mányka még nem tudja és nem is nagyon akarja kimutatni érzelmeit. A véletlen esemény, a vihar, váratlan lehetőségeket ad számára, de megretten, elbizonytalanodik, felébred eredeti természete, makacs merevsége, s eltaszítja magától a szeretett fiút. Az író finom érzékkel állítja elénk Mányka figuráját, nagyszerűen lebbenti fel a fátylat a fiatal lány legbensőbb lelkivilágáról. Avatott kéz­zel nyúl a kényes szituációhoz, s nagyszerű művészi érzékkel rajzolja meg azt a pillanatot, amikor a lány erős lelke lemond a villanásnyi örömről, mert igényes lénye ennél többet kíván. Ez az elbeszélés is nagyszerűen példázza, hogy Kazakovot elsősorban az emberi jellemek és kapcsolatok szerteágazó, sokszínű útjai izgatják, s az író nemcsak a hősök külső életkörülményeinek leírásában tud mara­dandót alkotni, hanem van érzéke a pszichológiai mélységekhez is. Mány­ka alakjának megteremtése mindenképpen ezt támasztja alá. A Mányka című novella értékeihez is feltétlenül hozzátartozik Kaza­kov természetleírása. A vihart, a maga tomboló fenségében, találó jelzők­kel ábrázolja. Az elszabadult, lázongó természeti jelenség kicsit a hősnő lelkének is áttételes tükörképe. ,,És végül megérkezett az igazi vihar. Nyomban tajtékzó hab lepte be a hullámokat, apró vízcseppek milliárdjait sodorta a szél, s a part felől mennydörgő üvöltés hallatszott; óriási vízgör­geteg nyomult előre a homokon, s kis híján a tanyáig hatolt, A tenger las­sanként csokoládészínt öltött" [4]. Ilyen s ehhez hasonló leíró remeklések színesítik Kazakov novellái­nak többségét, s azt is kifejezik, hogy a fiatal elbeszélő vonzódik az érzék­letes, izgalmas és szép, helyenként félelmetes természeti jelenségekhez. Ezek a kitűnően sikerült, többségükben hangulatteremtő természeti képek szervesen beleilleszkednek az események menetébe, sőt legjobban megszerkesztett elbeszéléseiben cselekményt magyarázó vagy éppen előbbre vivő szerepük is van. A kenyér illata <3anax xjeőa) c. művében jól érzékelteti a megválto­zott életkörülmények hatását az ember jellemének további alakulására. Duszja régóta elkerült falujából, s vidáman élt férjével Moszkvában. Mi­kor anyja haláláról értesítést kapott, nem rendítette meg túlságosan a hír, el sem utazott a temetésére, mert tél volt és hideg. Hónapokkal később mégis hazautazott, hogy az örökség ügyét elintézze. Idegenül érezte magát szülőfalujában, jóformán senkire sem emlékezett. Édesanyja sírjánál azon­ban őszintén elérzékenyedett, sírógörcsöt kapott, de másnapra teljesen összeszedte magát, vidáman mesélt moszkvai életükről, s könnyű szívvel hagyta el szülőfaluját, csak a falusi kenyér illatát vitte magával a fő­városba. A jól megválasztott esemény kitűnő alkalmat nyújt az írónak arra, hogy lélektani oldalról közelítsen a hőséhez. Duszja 15 éve nem látta fa­luját, teljesen elszokott tőle. az új „könnyebb" élet teljesen elszakította egykori barátaitól, ismerőseitől. 17* 289

Next

/
Thumbnails
Contents