Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

csönszók tekintélyes rétege gyökeret vert a jiddisben (az egész szókincs mintegy 10—15 százaléka). Nemcsak a szláv nyelvekből vett szavakat tekintjük a jiddisben szlavizmusoknak, hanem a szláv nyelvek közvetítésével más nyelvekből kölcsönzött szavak is e kategóriába tartoznak. A nemzetközi szavak nagy része az oroszból került a jiddisbe. Dolgozatunk foglalkozik még a többszörös kölcsönzés problémájával és a helytelenül szlavizmusoknak minősített kölcsönzésekkel (pl. a grenets szó a jiddisben nem szlavizmus). A környező szláv népességgel valamennyi zsidó osztálynak megvolt a kapcsolata, de az egyes társadalmi rétegek nyelvében meglevő szlavizmusck igen különbözőek, ezek tartalma az egyes rétegek életkörülményeitől függ, továbbá azon szláv társadalmi köröktől, amelyekkel a zsidók érintkezésben voltak. A munkások, kézművesek, iparosok, kispolgárok nyelvében levő szlavizmusok olyan fogalmakat tartalmaznak, amelyek náluk és a parasztoknál, munkásoknál és a környező szláv országok kispolgárainál közösek voltak, mint a gazdasági együttélés eredménye. A zsidó kizsákmányoló osztályok és a zsidó kispolgári értelmiség nyelvében meglevő szlavizmusok többnyire más jellegűek. Ez utóbbi társadalmi réteg inkább a várossal érintkezik, mint a faluval, ők szlavizmusaikat általában a városlakók és nem a falusiak nyelvéből merítik. A ruszifikálódott zsidó burzsoázia nyelvét nagyszerűen szemléltetik Solem Alejchem művei. A szlavizmusok funkciójáról sokat vitatkoznak a jiddisiszták. Funkciójuknak csak egy bizonyos területre való korlátozása nem indokolt. A szlavizmusok a jiddis szerves részét képezik és a legkülönbözőbb természetű jelenségek, érzelmek és képzetek, az emberi és társadalmi élet különböző területeinek a jelölésére egyaránt alkalmasak. A szlavizmusokat különbözőképpen csoportosítják. M. Sulman 8 csoportra osztja őket, melyek a következők: lakás, mezőgazdaság, kereskedelem, ipar, az ember fizikai és szellemi tulajdonságai, a társadalmi élet szlavizmusai, általános érzelem-világ és az előbbi csoportokba nem sorolható szavak. A zsidók azonban nemcsak szláv szavakat vettek át, hanem szláv szellemet is vittek bele a jiddisbe. Ezzel kapcsolatban elég csak utalnunk a már említett szláv eredetű kicsinyítőképzők igen népszerű használatára és arra, hogy a némettel ellentétben a jiddis még a mellékneveket is kicsinyítheti. („Unter grininke bajmelech . . .") Kétségtelenül nagyon erős a szláv hatás a szóképzés területén. A jiddis sajátossága azonban nem egyszerűen abból áll, hogy a német alaphoz szláv és sémita elemek járultak; a jiddis sem e három nyelvi réteg summája és sem e három réteg kombinációja. E három nyelvi csoport tendenciáinak a harcában kell keresni a jiddis fejlődési folyamatának a specifikumát. E három nyelvi csoport közül mindegyik bizonyos szakaszokban törvényszerűen gazdagította a nyelv bizonyos területét. E nyelvi csoportok hatása határtalanul áramlott a különböző csatornákon. De távolról sem ülepedett le mind a nyelvben; sok minden nem gyökeresedett meg, pl. azok az elemek, amelyek nem estek a nyelvfejlődés fő útvonalába, amelyeket nem a történeti szükségszerűség hívott létre. Meghonosodtak a jid271