Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

Az aspektusképzésben — mint a szláv nyelvekben — részt vesznek a prefixumok és szuffixumok is. A fentiek ellenére a kettős szemlélet egyelőre nincs még meg a jiddis igék többségénél. Az említett szószerkezetek pedig lényegesen nem különböznek az ilyen német formációktól, mint: einen Fall tun „leesni", einen Schluck tun „egyet iszik", einen Schritt tun „egyet lép". Mégsem túlzás, ha azt állítjuk, és az állításunkban megerősítenek bennünket a szovjet jiddis sajtó és könyvkiadás legújabb termékei, hogy az igeaspektus-kategória éppen a szláv nyelvek hatására a jiddisben kialakulóban van, ami a nyelvi együttélés természetes következménye. Mondattan c. fejezetünk a jiddis alárendelő kötőszóival, a közvetlenül kölcsönzött szláv partikulákkal, a német eredetű, de szláv jelentésbeli színezetű partikulákkal, a szórenddel, a kettős tagadással, a feltételes móddal és egyéb mondattani sajátságokkal foglalkozik. A jiddisbe került szláv alárendelő kötőszók közül a legrégibb a chotse (chots) „bár". Vö. lengy. choc, ukrán choc, orosz chotja. Megvan már a XVII. századtól kezdve és igen gyakran használják a mai jiddisben is, mind a beszélt, mind az irodalmi nyelvben. A XVIII. sz.-tól kezdve a szláv nyelvekből kölcsönzött kötőszók száma és fajsúlya nagyon megnő: abi „feltéve, hogy", tsi „vajon", az „úgyhogy; sőt", vedlik „amennyire; szerint", chibe „hacsak" jakbi „állítólag" stb. (vö. ukr. aby, lengy. czy, lengy. az, lengy. wedlug, lengy. chyba, lengy. jakoby). Egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a tükörfordítások, amelyeket a szláv kötőszók morfológiai mintájára képeztek. Az effajta kötőszók egvik érdekes példája a jiddis vos, amely a XVIII. sz. végén szorítja ki a régi német többjelentésű kötőszót, a daz-1. A vos kötőszó a uos kérdőnévmás homonimája (vö. ufn was) és kötőszó funkcióját a jiddisben a sokjelentésű szláv alárendelő kötőszó, a cto hatására szerezte meg, amely alakjára nézve egybeesett a kérdő és vonatkozó névmással: ukr. sco, belor. sto, orosz cto. Szláv tükörfordítások a következő összetett kötőszók: nist gekukt deruf, vos „annak ellenére, hogy" (vö. or. nesmotrja na to, cto), in der tsait vos „akkor, amikor" (vö. or. v to vremja, kak) stb. E tükörfordítások azért jöhettek létre, mert az említett összetett kötőszókban a cto kivételével a többi elem még nem absztrahálódott eléggé, ezért a jiddisül beszélők, akiknek jelentős tömege a szláv nyelveket is ismerte, a többi elemet egyszerűen lefordították a jiddis lexikai eszközeivel. Német eredetű, de szláv jelentésbeli színezetű, idiomatikus partikulák a következők: tsu (szl. po), noch (szl. za), epes (or. cto-to), mit (szl. s -f eszközhatározói eset, draj mit a halbn^tri s polovinoj „három és fél"), sojn „már" szláv formájú időkifejezésekben fordul elő: sojn nito azelche lajt: ukr. néma vze takych l'udyj „ilyen emberek már nincsenek", uos „mi" középfokkal szláv használatnak felel meg; vos mer (alts bezer); orosz cem bol'se, biz „-ig" igéknél a tagadó forma járul hozzá, mint a szlávban (orosz poka . . . ne): biz mesijech vet nit kumen „míg eljön a Messiás", orosz: poka Messija ne prid'ot. A jiddis szórend a szlávhoz és nem a némethez hasonló; az állítmány és a tárgy követi az igét: ich vei srajbn a brif „egy levelet akarok írni". Az 266