Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

Szintén metaforából származnak: „Az asszonyka szelíd volt és becsületes. . . . egyszer a csintalan Zahora Mátyásné megnyelvelte: „Könnyű a tányérnak el nem törni, ha nem nyúl hozzá senki." ('Könnyű az olyan asszonynak becsületesnek maradni, akit senki nem akar elcsábítani.') „Hogy mi lesz már a világból, ha a veréb támadja meg a sólymot?'' ('Kis ember száll szembe a naggyal.') III. A gazdagság és változatosság hatását fokozza Mikszáth szóláshasználatában az, hogy egy-egy frazeológiai kapcsolatot több (sokszor egészen egyéni) jelentésben használ. Lássunk erre is néhány példát! A borban az igazság közmondás és latin nyelvű megfelelője (in vino Veritas) gyűjtött példáim közül egyben sem azt jelenti, amit a köznyelvben ('az ittas ember őszintén, gátlás nélkül mondja el a véleményét'), ezzel az író a közmondást eredetileg szinte közömbös, ténymegállapító jellegétől megfosztja, helyette hol gúnyos, hol eufemisztikus tartalmat ad neki. (Vö. Raisz Rózsa: Mutatvány a készülő Mikszáth-szólásszótárból TK. IV. 1966. 313. o.) Az új jelentés legtöbbször természetesen a köznyelviből vezethető le. A falnak veri a fejét szólás arra való a feje, hogy legyen mit a falnak verni változata a szövegben azt jelenti: 'a hatalommal szembeszáll'. Ez eltér a 'tehetetlenül bosszankodik, kétségbeesetten dühöng' szokásos értelemtől, de igen alkalmas arra, hogy az író „palóc vérei" kemény öntudatán érzett büszkesége ellenére is egv kissé keserűen beszéljen makacsságukról (ez utóbbi inkább a szöveg első részéből érezhető, az utolsó mondat viszont elismerő egyetértését mutatja): „Mert már a palóc ilyen ember! Annak még a feje is csak arra való, hogy legyen hova tenni a kalapját, s hogy legyen mit a falnak verni. Hatalom, hivatalos pressio, adóexecutor, finánc ezeket meg nem félemlíti" [68], A Galamb a kalitkában egyik szereplője, az öreg János huszár levelében a beadja a derekát szólás (amely a Mikszáthtól idézett többi példában sokféle, de egymástól — és a köznyelvitől — csak árnyalataiban eltérő jelentésben áll: 1.: Mutatvány 304. o.) azt jelenti: 'meghal'. A szólás a szereplő katonás egyéniségét jól jellemzi azzal, hogy a halálát is úgy tünteti fel, mintha akaratától függne: „Gúnyát is kaptam, zsinórosat, de mi ez az én régi, ragyogó bőrömhöz képest? Bárcsak megvolna, hogy abban temetnének el, ha egyszer be találom adni a derekamat" [69] Néha a közmondás jelentése és hangulata teljesen elszakad a szövegben a megszokottól. A következő idézetben szereplő szólásnak az író által megadott értelmezése számunkra teljesen új, a novella szereplői (játszó kamasz fiúk kisebb közössége) egészen, egyéni jelentésben használják: ,,— No iszen, csak merjetek hozzányúlni! Fűbe-fába van az orvosság! 244