Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

b) Gyakori szerkesztési mód, hogy a szólás, közmondás valamely motívuma a szókapcsolat előtt, mintegy annak előkészítőjeként megjelenik a szövegben. Ez az előkészítés lehet hangulati, mint a következő keserűen melankolikus-!'ilozöfáló idézetben: ,, . . . a jószerencse is csak vaktöltés az élhetetlen, gyarló ember kezében, mellyel ha magát nem puffantja agyon, hát legalább bakot lő" [11]. Más helyen értelmi jellegű az előkészítés: ,, . . . a medinai születésű Szinan Iszach, nagy, drabális mészárosiegény, szép alak, olyan, mint egy bika, s vakmerő, mint egy hörcsög" [12]. Szinte azt gondolhatjuk, hogy a szóláshasonlat nem pusztán ide illő jelentése miatt jutott az író eszébe, hanem azért is, mert tartalmilag kapcsolódik a legénynek már előzményként emlegetett foglalkozásához, a mészárossághoz. Ez a szerkesztés a szöveget a kötetlen társalgási nyelv stílu sával rokonit ja közvetlensége, keresetlensége folytán. c) A mondatba illesztés követelménye lehet a szóláson csekély tartalmi változtatás, melynek hatására azonban a változat nem szakad el az eredeti szólástól, nem él önálló életet: Egy bolond százat csinál helyett — gúnyosan: ,,—• Egy bolond háromszázat csinál — gúnyolódott Palojtay uram, de persze csak ad arnicas auras, ennek is, annak is megsúgván a velős észrevételt" [13]. Eleven, mint a halcsík — de itt két személyről van szó: „Nyugodjék meg kegyelmed, mert ha olyan elevenek volnának is, mint két halcsík, akkor se mehetne hozzájuk" [14]. 2. Kifejlett szólások, közmonások Mikszáth sokszor nem elégszik meg azzal a hatással, amit a szólás önmagában teremt: továbbfűzi gondolatait a szólás alapján, újra és újra felveszi motívumait, mint a zenemű a témát, a szólás képes kifejezésmódját tovább alkalmazza stb. Az elmondottakból kitűnik, hogy ez a módszer szabad, változatos lehetőségeket ad az írónak. (A népnyelv is ismeri, pl. az Éhes disznó makkal álmodik általánosan ismert alakon kívül a Nyr. 4. évfolyama 144. lapjának közleménye szerint a közmondásnak ilyen kiegészített változata is van: Éhes disznó makkal álmodik, de ha felébred, tökkel is megelégszik.) A kifejtett szólás, közmondás tehát két részből áll: az alapszólásból vagy -közmondásból és egy szabad variácós kiegészítő részből. Az utóbbi nagyon alkalmas az író gondolkozási folyamatának, véleményének megmutatására. A példákat aszerint rendszerezem, hogy mit fejez ki a kiegészítő rész, és hogyan szerkeszti meg az író. a) Ez a rész eufemisztikus körülírás: Nagy fába vágja a fejszéjét: ,,— Nagy fába vágtuk a fejszénket — folytatá —, de nem azért ám, hogy kegyelmetek az apró gallyait maguknak tördelgessék"* [15]. * A kövérszedés az idézetekben nem a szólást, hanem a hozzátoldott részt jelöli ebben a pontban. R, R. 235