Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

néhol nedves, avagy vizenyős (ingoványos, posvány, seppedékes), lápos és e e e sombokos, néhol száraz és koszikiás"; — 1729 (Debrecen): VIII. A Foldrol: e e A fold szine néhol nedves avagy vizenyős és lápos (ingoványos, posvány, e e e soppedékes), néhol száraz és koszikiás; — 1643 (Bartphae): XI. Az Élo­Fákrol: ...A' Kopác! olékját (butkóját) elvesse (el-hánc Ja); — 1673, (Claudiopoli): . . . A Kopácsolékját (butkoját) el-vesse (el hantsa); — 1724 (Lőcse): ... A' kopátsolékját (héját) elvesse (lehántsa); — 1643 (Bartphae): XIV. A Madarakról: ... a' rétze zatyog (retzeg), a' tyúk karitsál, kodátsol és kotyog, az holló korrog, a' kakuk kakuckol, az éjjeli bagoly huhol, a' e e i' szarka tsorog, a' tsóka avagy Jzajkó tsátsog, a' varjú kákog, a' fetske fit­serékel (fetseg), a ; veréb tsiripel, avagy tsipeg, a' madárfi pipeg, a' patsirta tireliret énekel (alauda tirelire mondulatur!); — 1673 (Claudiopoli): a récze zatyog (reczeg), a tyúk karicsál, kodácsol és kotyog, a holló korrog ... a csóka avagy szajkó csácsog ..., a veréb csiripel stb., stb.; — 1729 (Debre­cen): teljes egyezés az előbbiekkel!, — 1724 (Lőcse): A' rétze zatyag (re­tzeg), a' tyúk karitsál és kodátsol s kotyol (kotol), a' holló korrog ... a' madárfi pipeg s' a' t (a szöveg itt megszakad: az alauda kimaradt a latin értelmezésből is!). A magyar Janua szövege tehát sem az évekkel, sem a nyomdák vál­tozásával nem, vagy alig módosul, s olyan méretű modernizálási kísérle­teket sem élt át, mint a magyar Orbis Pictus. Ez részben azt is jelentette, hogy az egyre fejlődő élet (a technika, a tudomány, a mesterségek, a tech­nológia stb.) fejlődési ütemét, illetőleg eredményeit nem közvetítették a Janua új kiadásai, s így lassan valóban szinte kikopott az iskolai hasz­nálatból. 1746-ban már Szilágyi Sámuel a Maróthi György felett tartott emlék­beszédében (Vö. Museum Helveticum, Pars I. Tigurini, 1746.) valóban úgy látta — éppen a fent említett okok miatt —, hogy sok felesleges, elavult és nem a kornak szóló ismeretet tálal a tanulók elé ez a tankönyv (pueri per nugas circumducebantur), s modernizálásra szorulna a könyv tartal­mában (sok felesleges ismerettel terheli meg az emlékezőtehetséget), megszerkesztésében (mert 1746-ban már „male cohaerens"), és megfogal­mazásában (mert 1746-ban már ,,arenosa") és nyelvében is. A nyelv szem­pontját tekintve két síkon vizsgálhatjuk a Janua nyelvét: a latin síkján és a magyar szöveg nyelve síkján. Szilágyi arról is vall, mit tartottak egyesek — köztük ő és Maróthy is — Comenius tankönyveinek latin nyelvéről. Elítélő volt a véleményük: szerintük nem a tiszta latinság forrása (purae Latinitatis fons) a tanulóifjúság számára, csak konyhalatinságra oktat és szoktat. Persze ennek az elítélő véleménynek kialakításában és terjeszté­sében azok is ludasok (Morhof is köztük volt), akik az affektált, jól cirkal­mazott latin stílust, a latin körmondatok üres retoricizmusát s a szócsaták formalista játékát stb. szerették volna látni Comenius tankönyveiben is. Nem értékelték, nem értették meg azt sem, sőt elítélték, hogy Comenius 222

Next

/
Thumbnails
Contents