Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

magyarítói tehát ebben a témakörben is értékes szóanyagot találtak elődeiknél, de éppen mert Comeniusnál ezek a szavak ún. szakszövegbe, szakszöveg-környezetbe ágyazva kerültek a tanulók elé, mint műszavak aktivizálódhattak nemzedékről nemzedékre, s így — amint már erre utaltunk is — a magyar tudomány műnyelvének, s egyben a magyar tanítási nyelvnek kialakításában is szerepet játszottak Comenius tankönyveinek magyar értelmezései, nem is szólva arról, hogy — bár esak csírájában, csak nagyon vázlatosan — Comenius textusa értékes lélektani (gondolkodás-lélektani) ismereteket ?.s vetített a tanulók elé. Az sem véletlen, hogy a pataki beköszöntő beszéd (De cultura ingeniorum) címében és szövegében szereplő ingenium szakszó nemzeti nyelvű értelmezésében sincs megnyugtató egyetértés. Gulyás József és Ollé István fordításukban a címnek ezt a magyar formát adták: „A lelki tehetségek kiműveléséről" (vö. Magyar Paedagogia, 1930. 1—6. sz., Comenius Magyarországon, Bp. 1962. 77. 1.). A nemzetközi Comenius-filológia is sokat és sokszor problémázik ennek a terminológiának értelmezéséről. Vannak, akik a szó comeniusi használata indítóokát is tekintetbe véve, a lelki tehetségek nyelvi forma helyett a szellemi tehetségek jelzős szerkezettel való élést ajánlják. Vannak, akik tovább tágítják e szakszó jelentéskörét, s az emberi természet tágabb jelentéskörű szókapcsolattal kívánják magyarítani, értelmezni. Vannak, akik úgy vélik, hogy ez a szakszó a következő mondatban, illetőleg nyelvi formában megfogalmazott tartalomra utal: ..Ingenium: vis ingenita animae, per quam homines-sumus" (ODO III. 73.). Vannak, akik ennek a terminológiának többes számú alakját (ingenia) az emberek szóval értelmezik, illetőleg azt állítják, hogy Comenius a Pampaedia hasábjain ilyen jelentésámyalattal él vele (vö. Pampaedia. Lateinischer Text und deutsche Übersetzung, Heidelberg, 1960. Anmerkungen: 466. 1.). Már említettük, hogy az omnes, omnia, omnino terminológiák értelmezését tekintve is nagy az eltérés az egyes fordításokban. Vannak, akik például az omnes értelmezésében nem utalnak annak demokratikus jellegére. Az omnino szakszó értelmezésében két forma is gyakori. Egyesek a mély, a széles, a sokoldalú képzésre utalást látják benne, mások egyszerűen csak az alapos, a gründlich fogalom kifejezéseként értelmezik. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy a comeniusi szövegek fordításaival kapcsolatban is korszerű filológiát kell teremtenünk, sőt a legalapvetőbb comeniusi terminológiáknak a megnevezési funkció indítóokait is tekintetbe vevő fogalomszótár munkálatait is meg kell indítanunk. Egy ilyen jellegű munka filológiailag, pedagógiailag, fejlődéstörténetileg mutatná be egy-egy comeniusi műszó használati értékét. Comeniusnál például igen gyakran használt szó a pansophia hangsor. Hogy comeniusilag melyik jelentéstartalmát kell a megfelelő mikro- és makrokontextusi összefüggésben tekintetbe vennünk (universalis cognitio, totalis, solidiis, reális cognitio, scientiarum omnia, universelle Weisheit, Allweisheit, Zusammenfassung aller Weisheit stb.), komoly filológiai vizsgálódást kell végeznünk, és elsősorban azt a kérdést kell feltennünk, igaz-e az az elég gyakran hangoztatott tétel, hogy Comenius életműve egy teológikus-középkori és egy racionális, polgári nézet-komplexum közbenső változata lenne. Ebből a szem216