Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

magyarítói tehát ebben a témakörben is értékes szóanyagot találtak elő­deiknél, de éppen mert Comeniusnál ezek a szavak ún. szakszövegbe, szak­szöveg-környezetbe ágyazva kerültek a tanulók elé, mint műszavak akti­vizálódhattak nemzedékről nemzedékre, s így — amint már erre utaltunk is — a magyar tudomány műnyelvének, s egyben a magyar tanítási nyelv­nek kialakításában is szerepet játszottak Comenius tankönyveinek magyar értelmezései, nem is szólva arról, hogy — bár esak csírájában, csak nagyon vázlatosan — Comenius textusa értékes lélektani (gondolkodás-lélektani) ismereteket ?.s vetített a tanulók elé. Az sem véletlen, hogy a pataki beköszöntő beszéd (De cultura inge­niorum) címében és szövegében szereplő ingenium szakszó nemzeti nyelvű értelmezésében sincs megnyugtató egyetértés. Gulyás József és Ollé István fordításukban a címnek ezt a magyar formát adták: „A lelki tehetségek kiműveléséről" (vö. Magyar Paedagogia, 1930. 1—6. sz., Comenius Ma­gyarországon, Bp. 1962. 77. 1.). A nemzetközi Comenius-filológia is sokat és sokszor problémázik ennek a terminológiának értelmezéséről. Vannak, akik a szó comeniusi használata indítóokát is tekintetbe véve, a lelki tehet­ségek nyelvi forma helyett a szellemi tehetségek jelzős szerkezettel való élést ajánlják. Vannak, akik tovább tágítják e szakszó jelentéskörét, s az emberi természet tágabb jelentéskörű szókapcsolattal kívánják magyarí­tani, értelmezni. Vannak, akik úgy vélik, hogy ez a szakszó a következő mondatban, illetőleg nyelvi formában megfogalmazott tartalomra utal: ..Ingenium: vis ingenita animae, per quam homines-sumus" (ODO III. 73.). Vannak, akik ennek a terminológiának többes számú alakját (ingenia) az emberek szóval értelmezik, illetőleg azt állítják, hogy Comenius a Pam­paedia hasábjain ilyen jelentésámyalattal él vele (vö. Pampaedia. La­teinischer Text und deutsche Übersetzung, Heidelberg, 1960. Anmerkun­gen: 466. 1.). Már említettük, hogy az omnes, omnia, omnino terminológiák értelme­zését tekintve is nagy az eltérés az egyes fordításokban. Vannak, akik pél­dául az omnes értelmezésében nem utalnak annak demokratikus jellegére. Az omnino szakszó értelmezésében két forma is gyakori. Egyesek a mély, a széles, a sokoldalú képzésre utalást látják benne, mások egyszerűen csak az alapos, a gründlich fogalom kifejezéseként értelmezik. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy a comeniusi szövegek for­dításaival kapcsolatban is korszerű filológiát kell teremtenünk, sőt a leg­alapvetőbb comeniusi terminológiáknak a megnevezési funkció indító­okait is tekintetbe vevő fogalomszótár munkálatait is meg kell indítanunk. Egy ilyen jellegű munka filológiailag, pedagógiailag, fejlődéstörténetileg mutatná be egy-egy comeniusi műszó használati értékét. Comeniusnál pél­dául igen gyakran használt szó a pansophia hangsor. Hogy comeniusilag me­lyik jelentéstartalmát kell a megfelelő mikro- és makrokontextusi összefüg­gésben tekintetbe vennünk (universalis cognitio, totalis, solidiis, reális cogni­tio, scientiarum omnia, universelle Weisheit, Allweisheit, Zusammenfassung aller Weisheit stb.), komoly filológiai vizsgálódást kell végeznünk, és első­sorban azt a kérdést kell feltennünk, igaz-e az az elég gyakran hangozta­tott tétel, hogy Comenius életműve egy teológikus-középkori és egy ra­cionális, polgári nézet-komplexum közbenső változata lenne. Ebből a szem­216

Next

/
Thumbnails
Contents