Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

hiányosságaira vezethetők vissza, és melyek azok, amelyek a tanárképzés jelenlegi struktúrájából erednek. A pontos és megbízható tájékozódás érdekében valamennyi érdekelt tényezőt megkérdeztük: a főiskolai szaktanszékeket, a környező megyék és járások művelődésügyi osztályvezetőit, szakfelügyelőit, az iskolák igaz­gatóit, sőt természetesen magukat az érdekelt egykori hallgatóinkat is. Az írásbeli konkrét vizsgálatokon, felméréseken túl néhányszor cso­portos személyes konzultációt, ankétot is szervezett a főiskola valamennyi ,,partnerével", sőt Borsod megyéből megkapta a kezdő tanárok iskolai minősítését is. A komplex felmérések és visszajelzések adatainak elemzése során kiderült, hogy a legjobban bevált módszer a felügyeleti hatóságokkal és az igazgatókkal, valamint az érdekelt egykori hallgatókkal való rend­szeres személyes tanácskozás, továbbá a velük való levelező kapcsolat megszervezése. A kezdő pedagógusok főbb problémáinak számbavétele Munkánk eredményességéről való tájékozódásunk során elsősorban azokra a kérdésekre kerestünk feleletet, amelyek arra adnak választ, hogy hallgatóink a pedagógus pályán a reájuk váró pedagógiai, iskola­politikai és társadalmi feladataikat hogyan oldják meg. PL: 1. Mennyiben, milyen eredménnyel valósítják meg az oktatási reformtörvény irányelveit? Tehát: a) össze tudják-e oktató-nevelő munkájukat kapcsolni az élettel, a gyakorlat­tal, a termeléssel? b) Milyen hatásfokkal emelik tanítványaik általános és szakmai műveltségének színvonalát? c) Milyen látható eredménnyel törekszenek arra, hogy a szocialista világnézet és erkölcs alapján jó hazafiakat, jellemes és törvénytisztelő állampolgárokat neveljenek, akik szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocia­lizmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik a nép államát? 2. Mennyire ismerik és alkalmazzák az iskolareform-törvény dokumentumait, azaz a) a Tantervet és Utasításokat, a Nevelési tervet, a Rendtartást, a szaktárgyi útmutatókat, módszertani leveleket, folyóiratokat? b) Mennyiben élnek a kommunista tanári és emberi magatartás követelmé­nyei szerint? c) Szükségét érzik-e a szakmai és ideológiai önképzésnek, és milyen mértékben törekszenek erre, továbbá általános műveltségük öntevékeny fokozására? 3. Hogyan, milyen kötelességtudással, hivatásszeretettel és pontossággal látják el a tanári hivatással járó adminisztrációs teendőket (pl. tanmienetkészítés, óra­vázlatok készítése, szemléltetőeszközök előállítása, gyűjtése, anyakönyvi és osz­tálynaplók stib. helyes és pontos kezelése)? 4. Hogyan látják el osztályfőnöki nevelő és adminisztrációs teendőiket? Mi okoz nekik ebben nehézségéket (pl. a munkaterv elkészítése vagy a konkrét nevelő­munka megszervezése, az osztályukban tanító tanárok munkájának koordiná­lása, az úttörőrajjal való együttműködés, az úttörőmozgalom segítése, a szülők közösségének kialakítása és az együttes nevelőmunkára való megszervezése stb.) ? 5. Milyen hivatástudattal és eredménnyel vesznek részt a népművelő ismeretter­jesztő munkáiban? 6. Elegendő-e a szaktárgyi felkészültségük, milyen hiányosságok tapasztalhatók náluk? 90

Next

/
Thumbnails
Contents