Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

sebb. A továbbképzésben egyik kimagasló kezdeményezés a Heves megyei Úttörő Elnökség és a Heves megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztá­lyának sikeres próbája: közös vezetőképző tábor az iskolaigazgatók és út­törő csapatvezetők részére (1969). A tanárképző intézményekben az új nevelők úttörővezetői munká­val kapcsolatos előképzése 1957-ben indult meg szervezetten. Ennek rend­szere is most, az utóbbi években alakult teljesebbé és hatékonyabbá, és a Művelődésügyi Minisztérium legutóbbi ezzel kapcsolatos rendelkezése nyomán került a súlyának megfelelő helyre. (58 636/1967. sz. miniszteri utasítás a nevelési (úttörő) gyakorlat módosításáról a tanárképző főisko­lákon és a tanítóképző intézményekben. L. még: Miklósvári Sán­dor: Az általános iskolai pedagógusképzés helyzete és fejlesztésének fel­adatai. Az általános iskolai tanárképzés pedagógiai problémái. Szer­kesztette: dr. Zombor Zoltán. Borsod megyei Nyomda, 1968. — Dr. Zombor Zoltán: Az oktatás korszerűsítése és az általános iskolai pedagógusképzés néhány kérdése. U. o.: Dr. Füle Sándor: Felkészítés az úttörőmunkára. Köznevelés, 1967 24; dr. Zombor Zoltán: Az önellenőrzés jelentősége és adatainak hasznosítása. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola hagyományos eredményesség-vizsgálatának hatása a tanárképző munkára. L.: jelen kötetben.) Az iskolák és a tanulóifjúság egész képzése tárgyi feltételeinek meg­teremtése szempontjából nem lebecsülendő az a konkrét anyagi támoga­tás, amit kaptak az iskolák a mozgalomtól vagy a mozgalom révén. A gyermekszervezetben programban szerepelt és szerepel ma is a szertár­fejlesztés, szemléltetőeszközök készítése, az iskola díszítése, parkosítása stb. De ki tudná megszámlálni, hogy az üzemi munkások, KISZ-ista ifjú­vezetők, szülők, szervező testületi és pártoló tagok vagy csak szimpatizáns dolgozók révén, vagy a csapat és üzemek, termelőszövetkezetek, gépállo­mások között teremtett kapcsolat következtében mennyi anyagi érték (po­litechnikai gépek, nyersanyagok, szállítóeszközök vagy éppen pénzössze­gek) került az iskolák tulajdonába. Az ilyen gyarapító erők mozgásba hozása fontos nevelési, képzési feladataink anyagi feltételeinek megterem­tése érdekében az úttörőszervezet vitathatatlan érdemei közé tartozik. Ez is történelmi valóság. összegezésként Az úttörőmozgalomnak az iskolai nevelés fejlődésére gyakorolt hatá­sa egyértelműen pozitív. Ha az áttekintés során kissé külön is választottuk az iskolát és a gyermekszervezetet, ez mindössze a szemléletesség kedvéért, mintegy metszetkészítés céljából történt. A mozgalom iskolára gyakorolt hatása mellett észre kell vennünk a dialektikus kölcsönhatást is. Azt ugyanis, hogy az iskola nélkül a moz­galom sem oldhatta volna meg így, ilyen hatásfokkal feladatait. Az ifjú­sági szervezet ott élhet és dolgozhat, ahol tagjai élnek és dolgoznak. Az úttörők „termelőmunkája" a tanulás, a fejlődés, „munkahelyük" az 46

Next

/
Thumbnails
Contents