Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

iskola. Ez a munkahely az ifjúság nevelésének egyik fő tényezője, alap­vető intézménye. Erre a tevékenységre hivatott, és ezért az államnak és a társadalomnak felelősséggel tartozik. Ebben a nagyüzemben két automata géprendszer formálja bonyolult munkafolyamatokban a felnö­vekvő nemzedéket. Mindkettő sajátos információival, a környezet sugár­hatásaival betáplálja, s a közbeni formálódás mértékének megfelelően aktivizálja a „terméket" önmaga, környezete és ifjú társai továbbfej­lesztésére . . . Két gépsor, minden lényeges munkamozzanatnál erős és érzékeny összeköttetéssel, és a szalag mindkettőn egy irányban halad . . . „Az iskola és a mozgalom elsősorban nem a módszerek elemeiben különbözik, hisz mindezek a szocialista pedagógia módszertanának gazdag tárházából valók, hanem a módszerek és ezek elemeinek kombinációiban, s az egyes módszerek kiemelésében, a cél szolgálatában . . . . . . Hogyan jelentkezik a különbség a gyermek számára az iskolai munka és az úttörőmunka között? Nem lehet a kettőt mindenben mereven szétválasztani, de mégis szükséges. Iskolai munkának tekintjük mindazt a munkát, amit a gyer­mek az iskola követelményeként kötelezően végez. Amit azon túl önként vállal, társadalmi munkaként végez, azt tekintjük a gyermek úttörőmun­kájának, társadalmi munkájának. Példaként említeném a legtipikusabb iskolai munkát, a tanulást. A házi feladatként adott lecke elvégzése, megtanulása kötelező, tehát iskolai. Ha a gyermek a feladott leckéhez saját és közössége érdekében többet tesz, például előadást tart, szakköri foglalkozásra jár, segít társainak a lecke, a tanulmány megértésében, megtanulásában, ez már az ő társadal­mi, önként vállalt munkája, tehát úttörőmunkája." (Szabó Ferenc: Az úttörőmozgalom és az iskola. Üttörővezetők Országos Konferenciája, i. m. 59. o.) Az iskolai nevelőmunka — most már elvileg szerves egységben a gyermekszervezettel —• helyes irányban fejlődik tovább. Tisztázódik, hogy szocialista nevelés csak a kettő szerves egységében, összehangoltsá­gában lehetséges. Az ilyen felfogás egyre inkább válik az egész iskolai nevelői szemlélet és gyakorlat alapjává. Kikristályosítása és megfogalmazasa a mozgalom kezdeményezése és negyedszázados munkájának eredménye. * * Az úttörőszervezet irodalma hallgat a témáról, nem fitogtatja a ma­gyar általános iskolai nevelésre kifejtett hatását. Viszont szorgalmazza, szervezi az úttörők nevelőmunkáját: eddigi történetéhez híven aktív ré­szese a nevelés és neveléstudomány fejlesztésének. így a stílszerű és a férfias. 47

Next

/
Thumbnails
Contents