Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

vény relativáltja abszolút értékének és a független változó relatív hibakorlátjának a szorzatával, vagyis ru(x) — ü(x) \rx, ahol ru(x) a függvény és rx a független változó relatív hibakorlátját Az elemi alapfüggvények relativáltjainak ismeretében, természetesen akármilyen elemi függvény relativáltja meghatározható, és így azok ismeretében a relatív hibakorlátjuk is. b) Az elaszticitás. Mivel az u(x+h)—u(x) ^ ^ x lim u(x-\-h) — u(x) __ lim u(x) u(x) h—*o h h-+o h alakba is írható, ezért az a (x) függvény valamely x pontjában vett relativáltja, az azon helyhez tartozó relatív változások hányadosának határértékeként is tekinthető. A közgazdasági számításoknál pl. a keresletkutatásnál éppen az említett relatív változások kapnak fontos szerepet, ahol az x u\x) (51) u(x) előbb említett határértékét elaszticitásnak nevezik. Ha pl. x az egy főre jutó jövedelmet és u valamely cikkcsoport egy főre jutó volumenét jelenti, akkor a volumenelaszticitás az (51) segítségével számítható. Vagy pl. ha p a kérdéses árucikk ára és m a jövedelem, akkor az u = u (m, p) kereslet az ár és jövedelem függvénye. Az u-nak az m szerinti elaszticitását jövedelem-, p szerinti elaszticitását ár-elaszticitásnak nevezzük. IRODALOM 1. Szász Pál: A differenciál- és 'integrálszámítás elemei. Budapest, 1951. 2. Dr. Szép Jenő: Analízis. Budapest, 1965. 3. R. Courant: Vorlesungen über Differential — und Integralrechnung. Berlin, 1955. 4. Ja. Sz. Bjezikovics: Közelítő számítások. Budapest, 1952. 432