Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Kicsapó-fok 1. Csapóu után Kisaszóu és Kisaszóu előtagú neveket 1. A s z ó u után. Kis-f ok,-ba ~ (A., 151). 1859: „Kisfoktól a Csűjig tartó legelő középosztályú" (EÁL. Ürb. tag. 6), 1863: „Kis fok hasznavehetetlen" (EÁL. Ürb. tag. 7), 1885: „Kisfok" (EÁL. Ürb. tag. 8), 1870: „Kisfok vizes része" (EÁL. Ürb. tag. 4); T/l: „Kisfok". A falutól DNy-ra természetes eredetű árok, mely a Hóut-Tiszába vezet, A név előtagját a Naty-f okhoz viszonyítva kapta. Jóval keskenyebb és kevésbé mély annál. Fok 1. Kicsapó-fok. Gyakran használt név. Kisfoki á t j á r ó u,-ra Kisfoki átjáró (Ü., 152). A Kis-fok mellett a Hóut-Tisza gátján átvezető út. Kis-fok 1. ott, átjáróu 1. Aranyosi átjáróu. Gyakori név. Kisfok-Papere köze (Ke., sz., 154). 1863: „Kisfok-papere köze" (EÁL. Ürb. tag. 7). A Kis-fok és a Papere között fekvő hátszerű kiemelkedés. Kisfok 1. ott, Papere 1. ott, köze 'a megnevezett területek között fekvő' jelentésű. A nevet nem használják. Kis-nyila s,-ba ^ (S., sz., gy., 209). 1886: „Kisnyilasrét" (EÁL. Ürb. tag. 12), 1890: „Kisnyilas" (EÁL. Ürb. tag. 4), 1892: „Kis nyilas" (EÁL. Ürb. tag. 13). A falutól ÉNy-ra a Csérje átjáróu mellett van. Régen a Tisza vize öntözte, sokáig kaszáló volt. A név a régi földosztás emléke. A nyílhúzás bizonyos alkalm,akkor még ma is szokásos a faluban. „Nem jóu nyilat húsztam, rossz lett a kaszállóum." Egy kis nyilas 300—400 négyszögöl, szemben a nagy nyilas 800—1000 négyszögölével. Ezért van a megkülönböztető előtag. K i s - p á n c í 1 o s,-ra Kis-páncélos (S., 1., sz., 97). 1859: „Kis Páncélos" (EÁL. Ürb. tag. 6), 1865: „Kis pánczélos száraz rész" (EÁL. Ürb. tag. 8), 1874: „Kis páncélos" (EÁL. Ürb. tag. 4); PESTY: „Kispáncélos". A falutól DK-re a határ legtávolabb eső része. Szikes, nehezen művelhető talaj. Régen szántó, legelő, erdő volt. Ma szántó és legelő. A Naty-páncilos mellett jóval kisebb a területe. Ezért van a név megkülönböztető előtagja. Feltehető, hogy a név utótagja a talaj nehezen művelhetőségére, keménységére utal. „Eggy-éty száraz nyár vigin ojan ez a főüd, mint a páncíl, eke légyén, amejik belemégy." Igen gyakori név. Kis-páncílozs-dom b,-ra Kis-páncélos-domb (H., sz., 96). 1859: „Kispáncélos domb" (EÁL. Ürb. tag. 6). A Kis-páncilos dűlőben halomszerű kiemelkedés. Innen a név utótagja. Kis-páncilos 1. ott. Ritkán használják. Kis-páncílos-há t,-ra Kis-páncélos-hát (Ke., sz., 98). Hosszan elnyúló kiemelkedés a Kis-páncilos dűlőben. Kis-páncilos 1. ott, hát 1. Kisaszóu-hát. A nevet ritkán használják. Kis-páncílos-lapos s,-ra Kis-páncélos-lapos (Mf sz., 99). 1865: „Kispáncélos lapos" (EÁL. Ürb. tag. 8). 30—35 méter széles, mélyebben fekvő lapos terület a Kis-páncilos dűlő388