Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

osztást a derzsi határ alatti erdővel" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Csíl" (EÁL. Ürb. tag. 8), 1873: „Három Duna hálló Tanyákat tisztíttatott ki, egyet a Csuben . . ." (EÁL. Polg. periratok, 1873), 1878: „Csű" (EÁL. Űrb. tag. 8), 1897: „Csű düllő" (EÁL. Űrb. tag. 14); T/l: „Csű", T/2: „Csű". A falutól DNy-ra, a Tisza holt ága mellett fekvő nagy kiterjedésű szántóföld. A felszíne igen változatos. Lapályos, mélyedéses, kötött és homokos talaj. A régi iratok szerint erdő, rét, kaszáló, szántó. Ma már az egész terület szántó. E nagy területen belül igen sok név keletkezett, Csű eleje, Csű hátúja, Csű-erdőü, Csű átjáróu, Ökörcsorda-fok. Ezeket 1. ott. A néphagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy a Naty-fok és a Hóiit-Tisza között levő területnek csőre emlékeztető alakja van. „Ojan csű alakja van." Valószínű azonban, hogy a név egy kipusztult madárfajta emlékét őrzi (1. Csű-erdőü). Csű átjáró u,-ra Csű átjáró (Ű., 141). 1878: „A derzsi úttól a Csű átjáróig 3 öl szélességű útnak kinyitása elhatároztatott" (EÁL. Ürb. tag. 4), 1866: „Üt a Csűi átjáróhoz" (EÁL. Űrb. tag. 11). A Csű dűlőben a Hóut-Tisza gátján átvezető út. Ma is használt, gyakori név. Csű 1. ott, átjáróu 1. Aranyosi átjáróu. Csű eleje, elejibe ~ (S., sz., 138). 1864: „A Csű elején elágazandó derzsi úínak . . . megszélesítését . . ." (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „A Csű elején", 1870: „Az úgynevezett Csű eleji 97 hold birtoknak átadása iránt...", 1874: „A tiszaszőllősi határbeli Csüllő-eleji düUőben fekvő 97 1/2 hold föld 1872

i

k évi termésének átadása iránt. . ." (EÁL. Űrb. tag. 4), 1886: „A Csű elején . . ." (EÁL. Űrb. tag. 11), 1892: „A Csű elején a Csapónál" (EÁL. Űrb. tag. 13); T/l: „Csű eleji", T/3: „Csű eleje". A Csű dűlőnek a falu felé eső része. Ma az egész terület szántó. Régen jelentős része kaszáló, legelő s erdő volt. Csű 1. ott, eleje a dűlőnek a 'falu felé eső része'. Nh.: „Azir eleje, mer esz tanájjuk előüsször, amikor dóugozni megyünk. Tulajdonkippen ot kezdődik a Csű." Ma is élő, gyakran használt név. Csű-erdő ii,-be Csű-erdő (S., sz., e., 137). 1859: „Csű erdő" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „A Csűi ráták mint kaszállók második osztályúaknak becsültettek" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1864: „Csű-erdő" (EÁL. Űrb. tag. 7); T/4 „Csű erdő", T/5: „Csüllő Erdő"; PESTY: „A Görcsösfok hajlásától beljebb ... a csűerdő . . A Csű dűlő legtávolabb eső része. Ma már csak a Tisza gátján belül van erdő, a gáton kívüli rósz szántó, s a Csű erdőü elnevezést csak a gáton belüli területre használják. A kívül eső rész az erdő kiirtása után sokáig kaszáló volt. A Csű elnevezés valószínűleg népetimológia eredménye. Az erdőben élő, ma már kiipusztult csüllő 'sirályféle madár' adhatta az elnevezés alapját (vö.: Tört. Et. Sz. I. 1967.). Az 1874-es Csüllő eleji és a T

/5ÖS térkép adata is erre enged következtetni. Élő, gyakran használt név. Csű-erdő laposa (Mf., sz.

} 139). T/4: „Csű erdő Lápossá". A Csű dűlő középső részén, a Csű-erdőü régi határa mellett elterülő szé380