Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

lesebb, mélyebben fekvő lapos terület. Ma szántó. Kihalt név, csupán a régi térkép őrzi az emlékét. Csű-erdő 1. ott, lapos 1. Kisaszóu-laposs. Csű hátúj a,-ra C s ű h á t ul j a (S., sz., 140). A Csű dűlőben a határnak a falutól legtávolabb eső része. Innen van a név utótagja. Csű 1. ott. Gyakori név. C s ű - 1 a p á j,-ra Csű-lapály (L., sz., 140). 1873: ,, . . . három Duna hálló tanyákat tisztíttatott ki, úgy mint a Csű lapájon . . (EÁL. Polg. periratok, 1873.). A Csű átjárón környékén enyhén lejtő terület. Ezt jelzi a név utótagja. Csű 1. ott. A nevet ma már ritkán használják. Derzsi ú t,-ra Derzsi út (U., 121). Országút Tiszaszöüllőüs és Tiszaderzs között. Gyakori név. Doraaház a,-ra ~ (Ds., sz., 1., sző., 20). 1775: „Domaháza" (EÁL. Közigazgatási iratok, 1775.), 1778: „Domaházi Görög árendás ki velünk határos, egy Bikánkat a Domaházi Pusztán agyon lőtt" (EÁL. Közigazgatási iratok, 1778.), „Tisza Szöllös és Domaháza között valósággal van határkérdés" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1890: „Domaházi puszta" (EÁL. Űrb. tag. 4); PESTY: ,,A Kerek-halom után következik a Tiszaszőllőshöz tartozó Domaháza puszta". Nagy kiterjedésű terület a falutól É-ra. Valamikor önálló falu volt. A területén több csontvázat találtak vaskengyelekkel, lándzsával, vasnyílhegyekkel. A leletek és koponyák az Árpád-kori temetők leleteihez hasonlóak (vö.: Tariczky Endre, a Tiszavidéki Hun Földpyramis-Halmok Ismertetése. Eger, 1906. 15). A név előtagja személynév, a birtokos neve valószínűleg a XIII. századból. Az utótag a ház köznév birtokos személyragos formája (vö.: Kálmán Béla, A nevek világa 175). Gyakran használt név. Hivatalos neve Domaháza-puszta. Ezt nem használják. Domaházi-kaszállóu, 1. Kaszállóu Domaházi-oldal 1859: „Domaházi oldal" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1865: „ . . . a többi kivételesekével együtt a domaházi oldalon adatik ki" (EÁL. Űrb. tag. 8). A nevet nem használják, nem is igen jelölt pontosan meghatározható területet, hanem a határnak a Domaháza felé, hozzá közel eső részét jelenthette. Domaháza-puszta 1. Domaháza D ö g 1 ö t t,-re 1. Hóut-Tisza Dök-Tisz a,-ra 1. Hóut-Tisza Dunakunyhó u-ba Dunakunyhó (Át., k., e., 168). 1859: „Duna kunyhó" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Duna kunyhó" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „Duna kunyhói erdőig..." (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Duna kunyhó erdő vizes rész..." (EÁL. Űrb. tag. 8), 1882: ,,A Dunakunyhói erdőrészekhez vezet... közlekedési út", 1886: „A Dunakunyhónál ..." (EÁL. Űrb. tag. 10); T/l: „Duna kunyhó", T/3: „Duna kunyhó". A Hóut-Tisza mellett a falutól Ny-ra a Tisza gátján belül és kívül eső kis terület. A gáton belüli rész erdő, a kívül eső kaszáló. A kunyhónak nyoma sincs. A név valószínű ősi halásztanya emlékét őrzi. A Tisza-szabályozás előtt csak a hátas, partos részek voltak ki a vízből, a fenekekben, laposok 381