Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

TISZASZÖLLŐS KÖZSÉG FÖLDRAJZI NEVEI II. Vö.: TK. VII. 207—226. FEKETE PÉTER (Közlésre érkezett: 1969. december 11.)* Csontos-lapos s,-ba Csontos-lapos (ML, 1., 61). 1859: „Csontos lapos" (EÄL. Ürb. tag. 3), 1864: „Csontos lapos legelőnek vétetett" (EÁL. Ürb. tag. 4), 1886: „Csontos lapos" (EÄL. Ürb. tag. 10), 1893: „Legelő a Csontos laposon" (EÄL. Ürb. tag. 5); T/l: „Csontos lapos", T/4: „Csontos lapos"; PESTY: ,,. .. a Csontos lapos terméketlen, mocsaras föld". A Csontos-part mentén elterülő széles, vízállásos terület. A név utótagját ezért kapta, előtagját 1. Csontos. Csak legelőnek használható. Gyakori név. Csontos-part 1. Csontos Csontos-tó u,-ba Csontos-tó (Tm., 1., 80). 1864: „A Csontos-tó melletti szántóföldek . .1878: „A Csontos tó terület, mint örökös vízállás hasznavehetetlen" (EÄL. Ürb. tag. 4); T/2: „Csontos tó". A Csontos-laposs északi részén fekvő mélyebb terület. Nagy esőzések idején a Csontos-laposs vize is ide fut össze. Csontos 1. ott, a tóu régi ,állóvíz' jelentésére az esős időben megmaradt víz emlékeztet. Csordagye p,-re (Csordagyep (S., 1., 77). A Csontos-part és a Naty-szőüllőü közötti terület. Régen csak a teheneket legeltették rajta. Ezért kapta ezt a nevet. Most községi tulajdon, s mindenfajta állat közös legelője. Ma már gyakrabban csak a Gyep utótagot használják. Csúdzs-düllő ü,~be Csúcs-dűlő (S., sz., 61). 1864: „Az úgynevezett Csúcs düllő urasági birtoknak hagyatván fel", 1874: „Csúcs düllő", 1882: „A panasz fő tárgyát képező Csúcs düllő..." (EÁL. Ürb. tag. 4). Szántó, mely csúcsszerűen átnyúlik a szomszéd határba. Innen kapta a Csúcs nevet. Düllőü 1. Csonka-dülő. A nevet nem használják. C s ű,-be (S., sz., 136). 1864: „Járandóságunk a Csűben adassék ki", 1864: „ .. .kezdve a Cswbeli * Közlésre javasolta: dr. Bakos József tanszékvezető Lektorálta: dr. Végh József tudományos főmunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézete 379