Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

MINSZ Diákszövetség, DISZ, KISZ)? — Érdekes és hasznos témát jelentene a kérdés ilyen értelmű vizsgálata is. Az Úttörő vezetők Országos Konferenciáján hozzászólásában, majd referátumát értékes tanulmánnyá érlelve a Pedagógiai Szemle 1965. 12. számában — többek között — a következő gondolatokkal járul hozzá dr. Jurcsák Lászlónéaz úttörőmozgalom pedagógiai érdemeinek illusztrálásához: „Ifjúsági mozgalmunk 20 éves fejlődése azt bizonyítja, hogy a mozgalmi gyakorlat több területen megelőzte a szocialista pedagógia elméletét — kidolgozott elméleti rendszer nélkül —, s a társadalmi önigazgatásnak több formáját megkísérelte és gyakorolja — a neveléstudománnyal való szoros elméleti kapcsolat nélkül is." (Pedagógiai hatások a kisdobos- és úttörőközösségek fejlődésében.) Az úttörőmozgalom hatásai a pedagógia fejlődésére A pionírmozgalom a huszadik század nagy kommunista gyermekmozgalma. Az Októberi Forradalom harcaiban született, s azóta is az új társadalom aktív építőivé és védelmezőivé neveli tagjait. Magyarországon a kommunista gyermekmozgalom szükségességének gondolata és körvonalai már a Tanácsköztársaság idején kibontakoztak, sőt náhány úttörőcsapat működött is. Kiépítésére, tömegszervezetté alakítására csak a felszabadulás után kerülhetett sor. Történetével többen foglalkoztak. Átfogó elemzését Szirmay Györgyné végzi „A magyar úttörőszervezet" című tanulmányában (Nevelésügyünk 20 éve c. kötetben). 1945 tavaszától a MKP erős szervezést indít; ez év nyarán már elszórt szervezetei működnek — egyelőre a Gyermekbarátok Országos Egyesülete keretében. Sok politikai harc után veti meg lábát e szervezet az iskolában. Azonnal harcos szervezetként kelt életre, politikai harccal kellett megvívnia létjogosultságát. Ezzel szerves elemévé vált az akkori, demokráciáért vívott küzdelemnek, az osztályharcnak. Múltja, történelmi hagyományai vannak — akár nemzetközi, akár hazai vonatkozásban tekintjük. Gyökerei visszanyúlnak a nagy forradalomhoz: van honnan hozni a megfelelő szellemet és módszereket. Témánk szempontjából jellegzetesen figyelembe veendő az, hogy a 8 osztályos általános iskola is a felszabadulás után közvetlenül jött létre. Akkor alakult, tehát semmilyen története nincs sem szervezetileg, sem szubjektíve: a nevelők tapasztalataiban, sem pedig az oktatáspolitikában. Mindemellett az általános iskolába ötvöződött a volt 8 osztályos gimnázium alsó 4 osztálya, valamint a polgári iskola ugyancsak négy évfolyama. Mindez azért fontos, mert az iskolai gyakorlat nem kevés helyen éppen a két középiskola szellemét, gondolkodásmódját, szokásformáit, nevelői stílusát konzerválta, illetve igyekezett az általános iskolában meghonosítani. Emellett az akkor élő más ifjúsági szervezetek (Szívgárda, cserkészet, Emericana) a burzsoá iskolában eresztett gyökereiket er<>sen tartották. Mindehhez hozzászámítva az egyéb ideológiai, politikai életből a tanteremhiányból, a pedagógushiányból, felszereltségbeli fogyatékosságokból származó problémákat, 25 év távlatából is szemléletesen 37