Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

elénk tárul: mit jelentett egy ízig-vérig kommunista gyermekszervezet megjelenése. Az úttörőmozgalom puszta létrejöttével, megjelenésével, kommunista nevelői hatóerejével azonnal az iskolai oktató- és nevelőmunka fejlődésének aktív tényezőjévé vált. A 'háború borzalmas és sivár élményei után azonnal a sürgő, eleven, pezsgő élet levegőjét honosította meg az iskolában. S ha hozzávesszük a felnőttek — pedagógusok — háborús tapasztalatait, azt, hogy náluk többet rombolt a háború, több letörtséget, sokszor bizonytalanságot, de mindenesetre erős világnézeti tarkaságot okozott, még jobban kitűnik, hogy a létrejövő egységes gyermekszellemre igen szükség volt. A pedagógus és nem pedagógus úttörővezetők által mozgásba hozott tömeges gyermeki aktivitás magával ragadta a mozgalom forgatagába azokat a nevelői fejeket és szíveket is, melyek enélkül talán jóval hoszszabb idő múlva lelték volna meg az így megtalált helyüket e teljesen új világban. A kommunista gyermekszervezet — kommunista erkölcsi törvényeivel, pártos szellemével, rögzített és stabil szervezeti életével, programjával kezdettől jelen van és részt vesz a tantestületek ideológiaipolitikai forrongásaiban, tisztulásaiban. Az úttörőmozgalom létrejöttekor, főleg iskolában való meghonosodásakor azonnal a gyerekek kedvelt tömegmozgalmává lett. 1948-ban a jubileumi évet 1500 csapattal és 100 000 taggal ünneplik; az 1948—49-es tanévben 5600 csapatot és közel 600 000 tagot számlálunk! Gyakorlatilag ezzel az egész általános iskolás korosztály döntő többsége a kommunista párt irányította mozgalom programja szerint tevékenykedett. Végül is önmagát irányító és nevelő szervezetté vált — felajánlva energiáját, szellemét, tevékenységét a szocialista irányban fejlődő iskolának. Egyszer s mindenkorra a kommunista nevelés, a szovjet pedagógia képviselőinek nevét tette ismertté, gondolataikat, módszereiket alkalmazta. Ezzel megelőzte a neveléstudományt, de az iskolai nevelési gyakorlatot is. Ki is tartott nevelési koncepciói mellett. Fejlődésének útján nem találhatók elhajlások, „polgári beütések". Jóllehet történetének részletes elemzése során az általános politikai élethez hasonlóan lehet találni „fejlődési rendellenességeket", megrekedési vagy egyéb jelenségeket. Mai szemléletű elemzésük nagyon is sürgős lenne. Összességében azonban mégsem a hibák voltak a jellemzők és döntők az úttörőszervezet életében, hanem az eredmények. Az állampolgári nevelés az utóbbi időkig szinte kizárólag a mozgalom keretei között folyt. A társadalmi élethez szükséges ismeretek, tevékenység, az állampolgári jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása a mozgalom programjába tartozott. Tevékenységi rendszere nem csupán tudományos ismereteket nyújtott és nyújt ma is, hanem a politikai életben való állandó benneélést igényel. Ezzel a gyerekeket, de az egész iskolát az. élettel automatikusan és szervesen kapcsolta össze. A választás, választhatóság, a különböző állami és társadalmi szervek megismerése, azokkal gyakorlati, szemléletes kapcsolattartás (tanácsok, társadalmi rendezvények); de a szocialista társadalom eszközeinek felhasználása, az azokkal való élés (szociális juttatások, üdülések), egész népünk életének megismerése — mind-mind olyan többlet, amelyet a mozgalom tett a gyerme38