Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

egyetem szlavista professzora, amikor e levelet elküldte Pétervárra, nem sejtette, hogy ez az utolsó levele Sachmatovhoz, akit évekig tartó levelezése és személyes találkozásuk révén közelálló barátnak tekintett. A világháború megszakította tudományos kapcsolatukat. Asbóth 1920. júl. 20-án halt meg. Nem sokkal később követte őt A. A. Sachmatov is, aki 1920. augusztus 16-án hunyt el. A többi orosz nyelvészhez írt levelek közül megemlítjük még a Vs. Millerhez írtakat, amelyek elsősorban tudományos jellegűek. Asbóth figyelmét a magyar szókincs eredetének tanulmányozása során azok a jövevényszavaink is magukra vonták, amelyek nem szláv eredetűek. Ebben nagy része volt a kiváló szlavista indoeurópai nyelvtudomány iránti érdeklődésének és Munkácsi Bernát Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben c. művének. Pétervári ismeretségükre hivatkozva fordul Millerhez, mint a legkompetensebbhez, néhány iranisztikai kérdésben. E levelek közül a legérdekesebb az egyúttal legterjedelmesebb, 1905. febr. 1-én írt levél, amelyben a magyar öszvér, üveg, mérleg [17] szavak eredetével foglalkozik. Ezeknek az iráni eredetűnek tartott jövevényszavainknak akarja pontosabb átadó forrását meghatározni, felvetve az etimológiai nehézségeket. Szabályos etimológiai tanulmány kerekedik ebből a levélből. Az Asbóth által felvetett problémák ma sem nyertek megnyugtató megoldást, amint ezt Bárczi Géza Magyar Szófejtő Szótárának idevonatkozó cikkei mutatják [18]. Ami a többi orosz nyelvészekhez írt leveleket illeti, megjegyezzük, hogy azokban elsősorban a magyar—orosz tudományos kapcsolatok külső keretére vonatkozólag kapunk felvilágosítást. 1884. február 26-án I. A. Baudouin de Courtenayhoz írt levelében Asbóth közli, hogy megküldi a Budenz jubileum meghívóját és felkéri Baudouin de Courtenayt, hogy vegyen részt Budenz ünneplésében. A levélből kitűnik, hogy Baudouin de Courtenay és Budenz József személyesen ismerték egymást. Utal a levélíró arra is, hogy a kazányi iskola alapítója mindig szívélyes viszonyban volt Budenz Józseffel. Valóban, Baudouin de Courtenay számon tartotta Budenz tudományos munkásságát, es a magyarországi nyelvészek eredményeit méltatva, hivatkozik Budenzra [19]. Egyébként ismerte Hunfalvy, Munkácsi és Szinnyei műveit is. Hogy Baudouin de Courtenay Budenzcel való ismeretsége mikor kezdődött, nem tudjuk. Bundenz 1858-ban jött hazánkba, Baudouin de Courtenay pedig 1866-ban indul először külföldi tanulmányútra. Így azt is nehéz eldönteni, hogy 1866 után hol került sor találkozásukra. Baudouin de Courtenay Asbóth e levelére azonnal válaszolt, amit a levél hátlapján ceruzával felvázolt, majd tintával rögzített távirat tesz valószínűvé. Asbóth II. levele olyan nehezen olvasható, hogy félremagyarázás nélkül nehéz volna rekonstruálni szövegét. Ezért az olvashatatlan leveleket pontozással jelöljük. A levélből az tűnik ki, hogy 1890-ben már ismerték egymást. Megismerkedésük Asbóth 2. oroszországi tanulmányútja idején történhetett. 334 C*