Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

F. F. Fortunátovhoz intézett 1907-ben írt levelében Asbóth köszönetet mond akadémiai levelező taggá való választásáért. A Ja. Grothoz 1884-ben írt I. levele szintén a Bundenz jubileummal kapcsolatos. A második, 1893-ban írt levélben Szamota Istvánt ajánlotta Grot figyelmébe. Érdekesek a V. I. Lamanskijhoz írt levelek is. I. levelében, amely 1903-ban kelt, Lamanskijnak küldendő cikke határidejének módosítását kéri. A szláv nyelvtudományi kérdésekkel foglalkozó gyűjtemény CöopHHK cTareö no cjiaBíraoBeAeHHio címen jelent meg 1906-ban. Tartalmazta Asbóth cikkét is, amelyben atrht, th.t, tn>t, tlbt hangkapcsolat szláv eredetű jövevényszavainkban való tükröződését vizsgálja. A levélből kitűnik, hogy a cikkgyűjtemény számára Munkácsi Bernát és Jankó János is készült kéziratot küldeni. II. levele (1904) a Magyarországra készülő orosz nyelvjárási expedíció megszervezésével kapcsolatos. Vázolva az expedíció magyarországi nehézségeit, segítséget ajánl. Hangsúlyozta, hogy nemcsak személyesen ő, de az Oroszországban járt magyar tudósok is hajlandók erre. „Hiszen — írja — minden tudós, aki valamikor tudományos céllal utazott Oroszországba, kell, hogy beismerje, hogy örömmel fogadták őket. Szégyen és sértő volna, ha nem fogadnánk ilyen örömmel az expedíciót." Utal arra, hogy a végletekig kész harcolni az expedíció érdekeiért. A III. levél Asbóth már említett tanulmányának elküldésével kapcsolatos. Ez lassú tempóban készülhetett, hiszen Asbóthot teljesen lefoglalta Munkácsi Bernáttal folytatott vitája a magyar nyelv indoeurópai és kaukázusi nyelvékből vett jövevényszavairól. Végül hadd említsük meg a Sachmatovhoz írt XVIII. és XIX. Asbóth levelet. Ez a Tudományos Akadémiák 1913-ban tartott kongreszszusával kapcsolatos, amelyre az Akadémiánk Asbóth Oszkárt és Kövesligethy Radó professzort küldte ki.** A levelek bizonyítékai szerint a két akadémia kapcsolata az I. világháború előtt jó volt. A magyar szlavista izgatottan készült a kongresszusra, amelyen sokat akart tanulni és ahol lehetősége nyílt a régi kollégáival való találkozásra is. Különösen sokat várt a Sachmatovval való személyes ismeretségtől. A kongreszszusról való hazatérte után, 1913. IX. 25-én kelt levelében a legnagyobb öröm és elismerés hangján szól a Öachmatovnál töltött látogatásáról: „Az Önök házában tényleg úgy fogadtak és olyan otthonosan éreztem magam, mintha már sok-sok éve ismernénk egymást és ezért teljes szívemből köszönetet mondok Önnek és kedves Feleségének. Ez a legszebb emlékeim közé tartozik, amit Pétervárról magammal hoztam" [20]. ** 1913. V. 11—18 között került sor az Akadémiák Nemzetközi Szövetsége ötödik közgyűlésére, amelyet Pétervárott tartottak. A közgyűlésre a Magyar Tudományos Akadémia Asbóth Oszkárt és Kövesligethy Radót küldte el. 1913. június 6-án az Akadémián tartott beszámolójukban a küldöttek megelégedéssel nyiatkoznak fogadtatásukról és kollégáikkal kialakult kapcsolataikról: „Jóleső érzéssel láttuk, mennyi szeretettel csüngnek a Magyar Tudományos Akadémia szellemtudományi osztályait képviselő delegátusain..." „Sok jó barátot és régi időtől fogva munkatársat találtunk és azok, valamint új orosz kollégáink szeretetreméltósága elfeledtette velünk, hogy a szövetségben még újoncok vagyunk" — írják beszámolójukban. (Jelentés az Akadémiák Nemzetközi Szövetségének 1913. május ll-től 18-ig Szentpétervárott tartott ötödik közgyűléséről. Akadémiai Értesítő. Bp. 1913. 492. 1.) Asbóth a jelentés szerint a búcsúvacsorán az idegen delegátusok nevében pohárköszöntőt is mondott. 335