Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Mindez sokoldalú tudósra vall. De ez mégsem minden. Mikor Munkácsi Bernát megjelentette Árja és kaukázusi elemek a finn—magyar nyelvekben (Bp. 1901) c. nagy munkáját, a magyar szókincs nem szláv eredetű kölcsönzései felé fordult figyelme. Indoeurópai és általános nyelvészeti érdeklődése vezette, amikor elvállalta a Nyelvtudomány c. rendkívül színvonalas indoeuropeisztikai és általános nyelvészeti folyóirat szerkesztését. Sokoldalú munkásságát szemlélve, igazat adunk Rubinyi Mózesnek, aki a következőképpen méltatja Asbóth Oszkárt: ,,Azok közé a nagy tudósok közé tartozott, akik többet zárnak a lelkükbe, mint amennyit megírnak, többet tanulnak, mint amennyit kiadnak" [2]. Hogy milyen jelentős és tartalmas volt Asbóth tudományos munkássága, arról egy műveiből összeállított bibliográfia adhatna számot. Adhatna-e, írjuk ezt feltételes módban, mert adósak vagyunk e nagy tudós műveinek bibliográfiájával. Az érdeklődőnek meg kell elégednie azzal az áttekintéssel, amit Melich János, Rubinyi Mózes és legutóbb Angyal Endre [3] nyújt Asbóth szakirodalmi munkásságáról. De nemcsak az életműről nincsenek körülhatárolt, pontos ismereteink. Asbóth Oszkár életrajzában is vannak hiányos, fehér foltok. Eddig úgy tudtuk, hogy kétszer járt Oroszországban (1882. Melich J. szerint 1883. és 1889.). Az alábbi levelek tanulmányozása során megtudjuk, hogy 1913-ban is volt Oroszországban a Magyar Tudományos Akadémia küldötteként. Ismeretes az is, hogy 1906-ban Asbóthot az orosz akadémia levelező tagjává választotta. Ennek a körülményei is tisztázatlanok voltak. Csak az utóbbi időben derült fény akadémiai taggá való megválasztásának körülményeire. Szerencsére Angyal Endre Asbóth életrajza, Váradi Sternberg János: Asbóth oroszországi útinaplója kiadása révén [4] pontosabbá válnak ismereteink e kiváló szlavista életéről és tudományos munkásságáról. Azonban még sok forrásként szolgáló anyag publikálatlan. Gondolunk itt elsősorban Asbóth külföldi tudósokkal folytatott gazdag levelezésére, amelynek csak kis részét tették közzé. Asbóth Oszkár széles körű tudományos levelezést folytatott a nemzetközi szlavisztika és általános nyelvészet kiválóságaival. Ez a levelezés, tudományos jellegénél fogva, a magyar nyelv szláv elemeivel foglalkozó szakembereknek, de a szlavistáknak is érdekes anyagot szolgáltat Asbóth tudományos felkészültségéről, lelkiismeretességéről. Ugyanakkor gazdagítja nemcsak a tudósról, hanem az emberről szerzett ismereteinket is. __ Asbóth levelezéséből az utóbbi időben két alkalommal is adtak ki. F. Sebjanic a magyar szlavista szlovén tudósokhoz írt levelezését publikálta [5], Angyal Endre Asbóth Anton Askerehez, Jankó Sieb ingerhez, Matija Murkóhoz és Iván Prijateljhez írt leveleit adta ki [6], Angyal Endre Asbóth Oszkárról irt jubileumi tanulmányában megemlíti, hogy a jeles szlavistának „rendszeres orosz tudományos kapcsolatai voltak" [7]. Valóban, Asbóth törekedett arra, hogy oroszországi kollégái329