Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

olyan lelkes tanár, aki nyomdokába lépjen. Ilyen közönyös környezetben ez nem is történhetett másképpen. Egészen más légkörben folyt a munka a másik kijelölt iskolában. Az Erzsébet Nőiskola leánylíceuma (később leány gimnázium) évkönyveiben is megmutatkozott, mennyire megértéssel kezelték Davida Leóné, Bíró Erzsébet munkáját. A lelkes szaktanár elgondolásait gyakran közölték le, s a kémiaoktatás története szempontjából igen értékesek a rendszeresen közölt fényképek, amelyek a munkát végző osztályokat ábrázolják [391. A kémia cselekedtető oktatása már kezdetben sok értékes tapasztalattal gazdagította hazai pedagógusainkat. Bebizonyosodott, hogy a gyakorlati órák a hagyományos módon megtartott órák eredményességét is növelték. Bodrossi szerint ,,a tanulók a rendes tanórák demonstrációit is oly intenzív érdeklődéssel kísérték, mintha azokat maguk végezték volna" [40]. A munkaiskolái módszer, a szerzett jó tapasztalatok alapján rövidesen terjedni kezdett. Munkáltató oktatás folyt az 1934—35-ös tanévben fizikából, már 10 középiskolában, a VII. osztályosok 6,05 százaléka, a VIII. osztályosok 4 százaléka vett ilyenen részt [41]. Az 1937/38-as tanévben már 16 középiskolában folyt munkáltató oktatás. Ugyanakkor viszont a munkáltató oktatásnak ún. alacsonyabb formája is szerepelt, még inkább terjedő mértékben: 1934—35-ben a középiskolák 40,9 százalékában volt fizikai gyakorlat (166 középiskolából 67, ebben: 74 reálgimnáziumból 37-ben, de 45 leányközépiskolából csak 8-ban), 3 évvel később már 53 százalékra nőtt ez az arány (173 középiskolából 92) [42]. Ezek az adatok az akkori szakdidaktikai folyóiratokból származnak, véleményünk szerint a valóságot erősen megszépített formában tükrözték. A kémiai kísérleteztetés kiterjedése már sokkal-sokkal vontatottabb volt, ammek elsősorban az volt az oka, hogy sokkal nagyobb beruházásokat követelt volna, egyszerű tanteremben való végrehajtása, kü

rönÖsen teljes létszámú (akkori átlag szerint 40 körüli) osztályokkal szinte lehetetlen volt, amellett elég kevés iskolában volt kémia szakos tanár. Bár a feljegyzések a kémiai tanulókísérletezésnek a gimnáziumban való terjedésére vonatkozóan meglehetősen szűkszavúak, sok esetben az iskolai értesítőknek a szertárakról szóló adataiból mégis következtethetünk erre. Gyönk református gimnáziumában a vegytani szertár állománya 1927-től 1936-ig, vagyis 10 éven keresztül változatlan, akkor hirtelen 156-ról 177-re ugrik a leltári állomány. (Vásároltak a vegytani gyakorlathoz szükséges 4 db felerősíthető asztallapot, 7 db kémszerállványt, továbbá 21 db különböző vegytani eszközt.) Igaz viszont, hogy ezt az ugrást itt sem követte állandó haladás, 177 darab maradt a szertári állomány egészen 1947-ig, csak a becsérték változott, érthetően [43]. A nagyobb anyagi eszközökkel rendelkező szerzetesi iskolák közül több oldhatott meg nagyobb beruházásokat. Először a budapesti Szent Margit leánygimnáziumban az V. osztályban heti 2 órában vezette be a munkáltató tanítást Szabó M. Erika tanárnő, ahogyan ő maga leírta: „ideális körülmények között (jól felszerelt tanterem, kevés növendék)" [44], 20* 307