Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

adalék is érdekes és megéri, hogy vele alaposabban foglalkozzunk annál is inkább, mert e kérdésről eddig egy, a közelmúltban megjelent rövidebb cikkünkön kívül [2] áttekintő képet eddig senki sem próbált adni. 1. A 200 éves példamutatás A tanulóknak a kísérletekbe való bevonása terén 200 évvel ezelőtt Magyarország példamutatóan elöl járt, igaz csak egyetlen intézményben, a Selmeci Bányászati Akadémián, ahol a hallgatók laboratóriumi képzést is kaptak. Hogy ez milyen mértékű haladást jelentett akkor a múlthoz képest, arra rávilágít az a jelentés, amelyet a híres francia kémikus, Fourcroy 1794. szeptember 28-án a Közjóléti Bizottság nevében a konventnek benyújtott: ,,A fizikát és a kémiát eddig csak elméletben tanították Franciaországban. A selmeci bányászati iskola Magyarországon csattanós példát mutat nekünk arra, hogy mennyire hasznos, ha a tanulók a gyakorlatban is elvégzik azokat a műveleteket, amelyek e hasznos tudományok alapjait képezik. Ott laboratóriumokat nyitottak, amelyeket felszereltek a szükséges anyagokkal és eszközökkel, hogy azokon minden tanuló megismételje a kísérleteket és saját szemével győződjön meg mindama jelenségekről, amelyek a testek egyesülésekor megnyilvánulnak. A Közjóléti Bizottság úgy gondolja, hogy a felállítandó iskolában is ezt a módszert kellene bevezetni, amelynek kettős előnye lenne, egyrészt, hogy a diákok minden érzetükkel egyszerre követik a tanítást, másrészt, hogy felhívja figyelmüket egy sereg olyan körülményre, amelyekről az előadásokon majdnem mindig elterelődik vagy a tanár vagy a hallgatóság figyelme"'[3]. Ez a példa, amelynek tehát Franciaországban követői voltak, hajzai követőket, a sok nehézség miatt, igen sokáig még felsőfokú oktatásban sem kaphatott, még kevésbé voltak adva a lehetőségek a közép- és elemi iskolai fokon. A gimnáziumokat az első nagy jelentőségű rendezés, az I. Ratio Educations a kor általános elgondolásának megfelelően humán jellegűnek alakította ki, s ez a jelleg a II. Ratio kiadásával még inkább a humán tárgyak irányába tolódott el. Nem ezek a rendeletek felelősök azonban azért, hogy ez az egyoldalúság akkor is megmaradt, amikor már ez régen korszerűtlen volt, s hogy a természettudományoknak a társadalmi súlyával együtt nem emelkedett azoknak az oktatásban betöltött szerepe. A megmerevedett szervezetű gimnáziumokban a természettudományoknak oktatása nem mutathatott számottevő fejlődést. 2. A gondolat 100 évvel ezelőtti újjászületése Az a nagy pezsgés, amely 1869-ben az első népoktatási törvény megalkotására is vezetett, nagy mértékben mozgásba hozta a metodikai kérdések irodalmát is. Különösen Salamon Ferenc 1873-ban kiadott könyvében találunk a kémia cselekedtető oktatására vonatkozó előremutató javasla300