Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

gyakorlati részének kivitelezése, a kitermelési százalék együttesen döntötték el, nagyon egyértelműen és reálisan. A hatékony gyakorlatoztatásnak elengedhetetlen feltétele az anyag megfelelő és rendszeres számonkérése is [10]. Erről úgy gondoskodtunk, hogy a hallgatók minden laborgyakorlatot kezdetekor (olykor a végén), 10—15 perces „zárthelyi" írásával bizonyíthatták jártasságukat egy témakör elméleti kérdéseiben és azoknak a gyakorlatban való alkalmazásában. A kérdések összeállításánál arra törekedtünk, hogy az alapvetően fontos ismeretek ne csak felszínen maradjanak, hanem a kísérletek anyagába is beépüljenek. így problémalátásban, új ok-okozati összefüggések meglátásában, a szakkönyvek (ha nem is oly széles körű és igényes, de) rendszeres használatában a gyengébb képességű hallgatók is nagy gyakorlatra tettek szert. Még egy dolgot szeretnénk érinteni. A több gondolkodást, a hallgatók nagyobb igénybevételét jelentő, összetettebb munkát igénylő gyakorlatoztatás nem visszalépést jelent a túlterhelés irányában, hanem előrelépést a jövőben járandó út felé. Ismét más kérdés az, hogy az óriási mértékben megnövekedett ismeretanyag megfelelő súlypontozással, a lényegtelenebb részek lecsökkentésével, a fölös „ballasztanyag" elhagyásával a a hallgatóknak könnyíteni kell. Az itt nyert idő minden bizonnyal bőségesen kamatozik az elmélet és gyakorlat számára egyaránt, ha a hallgató a mélyebb összefüggéseket is felismeri, megérti, sőt azokat alkalmazza is. A szerves kémiai gyakorlatok jegyei, valamint a VII. félév végén tett szerves kémiai szigorlat eredményei bizonyítják, hogy sokat fejlődött a hallgatók látóköre, kémiai intelligenciája. Tehát bőségesen kamatozik a befektetett több energia, hisz így képzettebb, önmagukkal, munkájukkal szemben igényesebb fiatal általános iskolai tanárokat nevelhetünk tanszékünkön, akik ezt az igényességet viszik magukkal és várhatóan a felnövekvő újabb generációba is ezt oltják majd be. Próbálkozásunk útkeresés, ami minden bizonnyal korrekcióra is szorul. Ez a korrekció, a kísérlet továbbfejlesztése, a következő évek feladatát jelenti. IRODALOMJEGYZÉK [1] Melvin S. Newman and, Paul G. Gassman: An experimental Laboratory Course. Journal of Chemical Education 1963. 20—204. [2] Forgách Géza: Kémiai gyakorlatok a Pedagógiai Főiskolán. Módszertani dolgozatok. 1954. 5—8. [3] Rees

, D. T.: Is laboratory work really necessary? Tedhnical Education and Industrial Training. 1964. 6. 243—245. [4] Colliuson, T.: The sore finger of laboratory work. Technical Education and Industrial Training. 1964. 6. 305—307. [5] Dr. Biczók Ferenc: A hallgatók önállóságra nevelésének főbb problémái. Felsőoktatási Szemle, 1968. 2. 101—106. [6] Farkas Endréné Taubner Márta: Észrevételek a műszáki szakirodalmi dokumentáció oktatásához. Felsőokt. Szemle, 1964. 7—8. 472—473. [7] Farkas Endréné Taubner Márta: Az információs forráskutatás módszereinek elsajátítása a vegyészeti felsőoktatás keretében. Felsőokt. Szemle, 1963. 10 616—619. !8] Kazi Ilona: Vegyészhallgatók szakirodalmi oktatása egy tanszéki könyvtárban. Felsőokt. Szemle, 1967. 4. 251—253. 385