Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

A harmadik témakörben rá kellett mutatniuk a magban és oldalláncban történő halogénezés közti különbség okaira. Magyarázni kellett a benzil-klorid fokozott reakcióképességét. Az észterképzésnél az egyensúly befolyásolásával kapcsolatos kérdésekre is rá kellett mutatni. A megszokottól éltérő volt a számítások menete is. Megadtuk pl., hogy 6 g m-nitranilint kell a hallgatónak előállítania. A megfelelő egyenletekkel számolva, a kitermelési százalékok figyelembevételével magának kellett (a megfelelő faj súlyok kikeresésével) meghatároznia a kiindulási anyagok mennyiségét. Ez igen termékenynek és érdekesnek bizonyult. Természetesen a receptbeli mennyiségeket mindig át kellett számolniok a megfelelő molarányok figyelembevételével. Két-két hallgató kapott egy feladatot, így mód nyílt arra, hogy gondolataikat kicseréljék egymással, érvelhessenek, vitatkozhassanak a jobb megoldás érdekében. Közben alkalmuk nyílt arra, hogy a forrásmunkák használatának legelemibb fogásait elsajátítsák. Itt szeretnénk pár szóval kitérni a szakirodalom feldolgozásával kapcsolatos lehetőségeinkre, gondjainkra. Tanszéki könyvtárunk állományának fejlesztése megadta a tárgyi lehetőséget e munkához. Mindenekelőtt a könyvtári katalógusokkal ismerkedtek meg a hallgatóink, majd a tárgymutatókban való eligazodást kellett elsajátítaniuk. Kezdetben közösen oldottuk meg az adatgyűjtési, igen szerteágazó feladatokat. Választ kaptak ennek során a .táblázatok, különböző számok, grafikonok értékelésével kapcsolatos kérdéseikre. Rámutattunk a részletek kikeresésének fontosságára is, valamint az egységes jelölésekre, rövidítésekre. Ismertettük röviden az ETO-rendszer előnyeit, az ezen alapuló tájékozódást. Mindez módot nyújtott nekik a szakirodalom feldolgozása során az elméleti anyag új — a megadott szempontok alapján történő — rendszerezésére, elmélyítésére. fgy új oldalról is növelhettük ismereteik gyakorlati alkalmazásának készségét. Ezzel viszont nagy lépést tettünk előre az önállóságra nevelés útján is. A szakkönyvek kis — sokszor egyedi — példányszáma miatt a kikölcsönzést nem tudtuk minden esetben megoldani. Űjabb nehézséget okozott az olvasóterem hiánya is. Az idegen nyelvek ismeretének hiánya nálunk is, mint másutt [9], sok problémát okozott. Megbeszéléseinket rendszerint a laboratóriumi gyakorlatok után tartottuk. Sok gondot fordítottunk arra, hogy az általuk kikeresett információkat hogyan „dolgozzák össze" egységes egésszé és ezeket hogyan alkalmazzák a megadott feladatnál. Ezen a területen is sok tennivaló akad még. Viszont kétéves tapasztalatunk is azt bizonyítja, hogy hallgatóink valóban mobilizálni tudták a korábban szerzett kémiai ismereteiket, ötletekkel, új gondolatokkal gazdagodtak, miközben megtanulták a szakkönyveket alkotó módon használni. így könyvtárunk anyagát közelebb tudtuk hozni az oktatói tevékenységhez. A hallgatók egyénenkénti önálló munkáját feltétlenül igényelte (az ellenőrzésen és a közbenső konzultációk sarkalló hatásán túl) az a tény, hogy mind a részletkérdésekre, mind az átfogó kérdésekre válaszolniuk kellett vagy írásban, vagy elbeszélgetés formájában. A gyakorlati jegyet a témával kapcsolatos elméleti ismeretekben való tájékozottság, a munka 284