Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

megismerkednek azokkal a földrajzi tárgyakkal és folyamatokkal, amelyekkel kint találkoznak. Ezekre az előadásokon is hivatkozunk. A laboratóriumi munka alkalmas a módszerek előzetes gyakorlására, a műszerek megismerésére. A hallgatók érdeklődését az is fokozza, ha a tanulmányi és technikai előkészítésben nekik is megfelelő szerepet juttatunk. 1. A terepgyakorlat programját előre összeállítjuk írásban. Belekerülnek azok az elméleti vagy gyakorlati anyagrészek is, amelyeket az órarendi keretből kiemelve nem a tanszéken, hanem kint a terepen ismertetünk. Sok ilyen részlet adódik a kőzettanból, a földtani, klimatológiai, vízföldrajzi tételekből, a térképismeret köréből. A program a kijelölt terület földtani, szerkezeti, kőzettani, domborzati, mikroklimatológiai, vízrajzi, növényzeti viszonyainak a megismerésére irányul, az általános földrajzi tudásanyag mélyreható alkalmazásával, ez utóbbinak is a gyarapításával. Kiegészíti a munkát a településviszonyok, az úthálózat és a gazdasági élet felmérése. (A IV. félév vegére a tanterv külön gazdaságföldrajzi terepgyakorlatokat ír elő.) A tanulmányi program elkészítését a technikai előkészítés követi. Morfológiai tanulmányok a Magas-Tátrában (főiskolai hallgatókkal, 1967.) Glaciális tsknővölgy a Poprádi-tó felett. (Dr. Udvarhelyi Károly felvétele.) 2. A terepgyakorlat végrehajtása. A részt vevő évfolyamot munkacsoportokra osztjuk. A maga választotta vezetővel külön dolgozik a geológus-kőzettanos-morfológus csoport, külön a klimatológus-víz- és növénj^földrajzos, külön a térképész, az ellátó stb. csoport, A csoportok munkáját a vezetők saját jegyzőkönyvükben összegezik. Az egyes tagokra a csoport maga osztja ki a feladatokat, és — miután erre a vezetőket előkészítettük —, maga beszéli meg a végrehajtás részleteit. A munkacsoportok feladat269