Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

tékű tudományos tevékenység mellett tehát — éppen a bonyolultabb feladatok megoldásánál — a személyiség-alakítás szempontjai is szót kérnek.. Nem egyszerű ezért a módszerek megválogatása. Azzal, hogy a gyakorlatvezető a munka nagy részét a hallgatókra bízza, semmit sem könnyít magán. Ellenkezőleg, nő a felelőssége. A vezetés javítása végett meg kell figyelnie más oktatók munkáját, s jó, ha a legfontosabb kérdéseket tanszéki konzultáció elé viszi. a) Tantermi (laboratóriumi) gyakorlatok A zárt helyen végzett gyakorlatok célszerű időtartama két óra, előnyös csoportlétszáma 8—12 hallgató. A feladatokat a féléves tematikából a gyakorlatvezető tanár jelöli ki. A szükséges eszközöket és anyagokat a hallgatók készítik elő. A téma természeti vagy gazdaságföldrajzi jellegű lehet. Példák az általános természeti földrajz köréből 1. A víz konvekciós áramlásának vizsgálata demonstrációs kísérlettel. Fizikai törvényszerűség, hogy a felszínen lehűlő víz (a +4 °C alatti kivételével) alábukik, és helyébe melegebb víz emelkedik fel. Feladat az ismert törvényszerűség igazolása. Üvegkádban álló hicleg víz felszínére előzőleg megfestett meleg vízréteget eresztünk. A meleg víz a felszínen, marad. Alumíniumtálkába összetört jeget teszünk, majd óvatosan ráhelyezzük a víz felszínére. A tálka alatt a víz lehűl, és láthatóan lefelé áramlik. A jelenség igazolta az ismert törvényszerűséget: a víztömegben mutatkozó hckülönbség valóban áramlást okoz. 2. Törvény meg állapító kísérlet konvekciós áramlással. A feltételek elrendezése után az előbbi kísérletet végeztetjük el. A hallgatók két kérdésre válaszolnak: a) Miért marad a felszínen a meleg vízréteg? b) Miért süllyed le a hideg víztömeg? A kísérlet végrehajtása után következik a törvényszerűség megfogalmazása: a konvekciós áramlások egyik oka a víztömegek eltérő hőmérséklete. A jelenségre mindkét esetben földrajzi példákat, tapasztalati anyagot keresünk. A példákat a térképen is rögzítjük. Az áramlástípust a hallgatók lerajzolják és megvitatják annak éghajlati, gazdasági vonatkozásait. Hasonló kísérleteket végeznek különböző sótartalmú vízzel és vízre irányított tartós légáramlással. 3. Csillagászati földrajz. Június 22-i helyzetébe állított glóbuson állapítsa meg a hallgató — megvilágítással — a nappalok és az éjszakák hosszát, különböző földrajzi szélességen. Határozza meg a tágasságot, és számítsa ki adott helyeken a beeső napsugár hajlásszögét. Mi a hatása az itt szereplő kozmikus tényezőknek az éghajlati jelenségekre, a mezőgazdaság évszakos ritmusára? 4. Klimatológiai gyakorlatok. Három példa: laboratóriumban kimutatható a légáramlás, a csapadék kialakulása. Megfigyelhető, milyen mértékben melegszik fel a talaj besugárzáskor, különböző mélységben. (Terepasztal.) 265