Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

séklet — például —, mint földrajzi jelenség, nem számokban és jelekben, izotermákban és grafikonokban jelenik meg, és nem izolálva, hanem érez­hető, mérhető valóságában és más jelenségekkel összefüggésben (észleljük a sugárzás forrását, a légkör fizikai állapotát, jelen vannak a különböző hőgazdálkodású talajok, lejtők, növénytakarók). Az alkalmazott új mód­szerek a valósággal való érintkezésnek a biztosítására, valamint az isme­retanyag—oktató—tanuló megváltozott viszonyához mért munka meg­szervezésére irányulnak. A gyakorlatvezető arra törekszik, hogy a hallgatókat tényleges mun­kára szervezze (aktivitás). Az előadáson szokásos ismeret—oktató—tanuló helyett a gyakorlatokon a valóság—tanuló—oktató utat követjük, amelyen a hallgatók a megfigyelés és kutatás módszerének a gyakorlásával, a föld­rajzi tényezők szerepének analizálásával és szintézisével maguk jutnak új ismeretekhez. Ha a hallgatók előző tanulmányaik alapján már rendelkez­nek a szükséges elméleti alappal és némi gyakorlati készséggel, a vezető oktató feladata alig több mint az indítás és a beszámoltatás. 1. ábra A Tárkányi-patak egyik völgy oldalának (Barát-erdő) szintezése és 2 méteres szint­vonalak szerkesztése a 298-tól a 354 rn t. sz, feletti magasságig. (I. éves főiskolai hallgatók mérése, 1969. június) Nemcsak maga a gyakorlat, de minden gyakorlat-fajta is sajátos mód­szereket kíván. Űj eszközök használatára is sor kerül, a módszerek meg­választásánál ez is szerepet játszik. Bármilyen módszerrel dolgozunk — a már említett aktivitás mellett — fontos a hallgatók önállósága. Ez viszont csak világos, konkrét feladatokkal alapozható meg. Növeli az önállóságot, ha a hallgatók a különböző feladatköröket önkormányzat keretében bont­ják le, osztják szét a munkacsoportoknak, ezek pedig az egyéneknek, és ilyen keretekben hajtják is végre. Az önállóság ebben az esetben a cso­portok és az egyének felelősségét is pontosan körülhatárolja. Vannak nagyobb erőkifejtést igénylő gyakorlatok. A szabadban nem­egyszer küzdenek a hallgatók a terep nehézségeivel, a felszerelés cipelé­sével, a tűző nappal, sokszor a szomjúsággal is [9]. A kitartást követelő feladatok, a belső elégedettséget tápláló munkaélmények erősítik a hallgatók önismeretét, önbizalmát, emberségét. Hozzájuk kapcsolódik a szép tájak, a színek, a formák és a fények esztétikája. A pedagógiai ér­264

Next

/
Thumbnails
Contents