Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Jósvafői terepgyakorlat (1966). Beszámoló a Vörös-tó tanulmányozása után Fontos követelmény a tervszerűség. A gyakorlati jegyzetek példatárat közölnek, amelyből válogatni lehet. Ebből kell, esetleg kiegészítéssel összeállítani azt az anyagot, amelyet az érdekelt főiskola különleges adottságai szerint a legjobb eredménnyel el lehet végezni. Egy-egy félévre helyi gyakorlati tematikát állítunk össze, amelyet az oktató a tanszéki együttessel megvitat és elfogadás után magára kötelezőnek tart. A félévi tematika a tervszerű munka alapja. A tapasztalatok alapján később lehet módosítani. Az időbeli elhelyezést tekintve a demonstrációs gyakorlatok általában követik az előadásokat. Ez a gyakoribb. Ilyenkor a hallgatóknak az elméleti anyagot a gyakorlat előtt meg kell tanulniok. Ha azonban törvénymegállapítás a cél, a gyakorlat az előadásokat meg is előzheti. Az időeltolódás lehetőleg kicsi legyen. Ha kevés a hallgató, az elmélet és a gyakorlat egyidőben tartása is elképzelhető. A szegedi tanárképző főiskolán eredménnyel próbáltak ki egy negyedik rendszert, A hézagtalan belső koncentráció érdekében egy-egy nagyobb tárgyi egység előadása után a kellő időben és a szükséges mértékben állították be a gyakorlatokat. A gyakorlatvezető feladatai A földrajzi gyakorlat új módszerek alkalmazását kívánja. A gyakorlaton az ismeretszerzés három tényezőjének a szerepe megváltozik (ismeretanyag—oktató—tanuló). Ellentétben az előadással, ahol leginkább a térképre, a közlésre, a kérdések polemikus vizsgálatára szorítkozunk, a gyakorlaton magukkal a földrajzi tárgyakkal és jelenségekkel kerülünk közvetlen kapcsolatba. Magukkal a dolgokkal foglalkozunk. A hőmér263