Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

A MAGYAR NYELVTANTANÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK VÁLTOZÁSA A TANTERVEK TÜKRÉBEN DR. CHIKÁN ZOLTÁNNÉ (Közlésre érkezett: 1969. december 13.)* A tantárgytörténeti vizsgálódás egyik legjelentősebb feladatköre a tantervi változások számbavétele. Azért fontos terület ez, mivel minden korban a társadalmi törekvések szabják meg az iskola célját, s az iskola célja a szaktárgyi célt. Ilyen összefüggésben a tantervek mindig az adott kor társadalmi igényeit tükrözik [1], s így a tantervi célkitűzés változásának elemzése mélyreható következtetések levonására ad lehetőséget. Elöljáróban néhány közismert, de témánk szempontjából különösen fontos tényt kell felidéznünk. Az általános iskolakötelezettség gondolata, a közoktatás eszméje csak a felvilágosodás után kezd Európa-szerte terjedni abból a gyakorlati szemléletből kiindulva, hogy az iskola nem más, mint a hasznos és engedelmes alattvalók képzőhelye [2]. Ebből a meggondolásból természetesen következett, hogy az első magyar közoktatásügyi szabályrendelet, Mária Terézia Ratio Educationisa (1777.) nem juttatta szerephez az anyanyelvi oktatást, hiszen nyiltan németesítő törekvéseket szolgált. A latin és a német nyelv sokkal nagyobb teret kapott, mint az anyanyelv, mert a latin és a német nyelv szolgálta azt a célt, hogy a „soknemzetiségű és soknyelvű ország alattvalóit egymással és a monarchia többi népével is összekösse, az összmonarchia hűséges alattvalójává tegye" [3], Az ezután következő évtizedek a magyar tanítási nyelvért folytatott küzdelem jegyében teltek el [4] és csak 1867., a kiegyezés után következett el az a viszonylag békés korszak, amelyik megteremtette az alapot a mai modern oktatás számára. 1868-ban kötelezővé lett a népoktatás. Az erről intézkedő 1868. XXX-as törvényt európai szinten is jelentősnek kell elismernünk, mert az általános tankötelezettség elrendelésével megelőztünk más, kulturális vonalon élenjáró államokat is (Ausztria, Anglia, Franciaország). Ez a törvény megjelölte az iskoláztatás rendezésének, egységesítésének legsürgetőbb feladatait. Az elgondolások azonban sok szempontból irreálisak voltak: mind a tárgyi, mind az anyagi, mind a * Közlésre javasolta: dr. Bakos József tanszékvezető Lektorálta: dr. Szende Aladár docens, Országos Pedagógiai Intézet 10* 147