Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

A szociáldemokrata párt egri szervezetébe való belépése után a párttal való kapcsolata tovább mélyült. Hamarosan a vezetőségbe is bekerült. „Szerény modorával, tartalmas felszólalásaival megnyerte a mieinket, a párt »ideológusa« lett — írta róla Kelemen Bertalan [20]. Mint a szociáldemokrata párt tagja első dolga volt a közalkalmazottak megszervezése. Munkája nyomán 1919. január 25-én jött létre a Köztisztviselők Egri Szervezete, amelynek elnöke lett. A főispán-kormánybiztos az 1919. évi néptörvény 2. paragrafusa alapján mint szocialistát, 1919. február 25-én kinevezte a városi néptanácsba [21], Mint főispáni titkár 1919 februárjában Módly László kormánybiztossal együtt részt vett Gyöngyösön a néptanács megalakításában [22], Kolaeskovszkynak a néptanácsba való kinevezése azt tükrözi, hogy a város és a megye vezetői, különösen a szociáldemokrata párt vezetői elismerték eddigi tevékenységét. Beválasztása a szociáldemokrata párt baloldalának erősödését jelentette a városi néptanácsban. Mivel Egerben és Heves megyében nem alakult meg kommunista pártszervezet, a szociáldemokrata pártszervezetek baloldalán tömörülő erők voltak a forradalmi fejlődés motorjai. Vele együtt került a fenti szervekbe Kovács Domonkos és Szepesi András is. Mindhárman később komoly szerepet játszottak a proletárdiktatúra idején [23]. 1919. elején az ország vezetését kezükben tartó polgári pártok között mindjobban kiéleződött az ellentét. A szociáldemokrata baloldal követelésére annak vezetése egyre határozottabban lépett fel a visszahúzó erők ellen. A szociáldemokrata párt országos vezetésének bizonyos fokú balratolódása éreztette hatását megyénkben is. Itt is kezdett kiéleződni az ellentét a szociáldemokrata párt és a polgári pártok között. Az ellentét éleződésének egyik mutatója az iskolai vallásoktatás kérdése volt. A Berinkey-kormány ugyanis kettéosztotta a Vallás- és Közoktatási Minisztériumot, és tervbe vette a vallás kötelező oktatásának megszüntetését is. Egerben ez a terv nagy felháborodást váltott ki a papság körében. Hisz az iskola elvesztése az egyházi befolyás csökkenését vonhatta volna maga után. Ezért a papság minden követ igyekezett megmozgatni. 1919. február 7-én az egri házak falán plakátok jelentek meg, amelyen dr. Csutorás László jogakadémiai tanár vallási, politikai és osztálykülönbség nélkül felhívta Eger város lakosságát arra, hogy február 9-én délelőtt jelenjenek meg a Városháza nagytermében, és „együttesen foglaljanak állást a hazafias-vallásos nevelés mellett''. De a szociáldemokrata párt is résen volt. A jelzett napra ő is mozgósította tagságát. A szociáldemokraták már a gyűlés megkezdésének időpontja előtt 2—3 órával annyira megszállották a Városháza nagytermét, hogy ott szinte mozdulni sem lehetett. Mire a gyűlést összehívó keresztényszocialisták megjelentek, a jelenlevők hangulata annyira izzó volt, hogy a gyűlés rendezőit, Breznay Imrét és társait szóhoz sem engedték jutni. Miután a keresztényszocialisták úgy látták, hogy a gyűlés számukra kedvezőtlen határozatot hozhat, arra kérték a jelenlevő Módly László kormánybiztost, hogy oszlassa fel a gyűlést. Módly azonban szabadkőműves és antiklerikális volt. így semmi okot nem látott a gyűlés 9 129