Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

feloszlatására. Mivel a keresztényszocialisták ekkor a gyűlés megtartásáról lemondtak, a főispán átadta a gyűlés jogát a szociáldemokratáknak. Ekkor a szociáldemokrata párt nevében Kolacskovszky Lajos tartott nagy hatású beszédet. Beszédében kiemelte, hogy a szociáldemokrácia a vallást magánügynek tartja, és az elmúlt világháború megmutatta, hogy imával, vallásos szellemmel hogyan lehet egymás ellen uszítani az embereket [24], Ezután határozati javaslatot olvasott fel, amely így hangzott: „Eger város közönsége, amely f. évi február 9-én osztály- és felekezetkülönbség nélkül a Városháza tanácstermében megtartott nagygyűlésen nagy lelkesedéssel vett részt, elhatározta, hogy a népkormányt az ország javát célzó nehéz munkájában szeretettel üdvözli és további erőkifejtésében minden készséggel támogatja, Egyszersmind kifejezésre juttatni óhajtja abbeli állásfoglalását, hogy miután elérkezett az ideje annak, hogy egy nagyobb társadalmi összhang kedvéért mindenki vallása magánügynek nyilváníttassék, ennélfogva a vallás-erkölcsi alapokon való oktatási rendszer megszüntetése a kor támasztott igényeinek megfelelően fölöttébb kívánatosnak látszik. A felekezet nélküli ingyenes állami oktatás elvének az ország nevelésügyében minél előbb érvény szerzendő. Szilárd és megfontolt határozatunk továbbítása alkalmából fogadja ismételten a Népköztársaság Minisztériuma a népgyűlés szívből jövő jókívánságait a jövő teendőit illetőleg". A felolvasott határozati javaslatot a jelenlevők „tomboló tetszésnyilvánítása" követte, s egyhangúlag elfogadták azt [25], Az 1919. elejéig tartó eszmei, politikai fejlődésből következett, hogy amikor 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, ő is ott lesz a megye vezetői között. Március 22-én ő jelentette be a proletárdiktatúra kikiáltását az egybegyűltek örömujjongása közben a megyei munkástanács ülésén. A forradalmi helyzetre való tekintettel a gyűlés után megválasztották a megye és a város új vezetőségét. Kolacskovszky tagja lett a megye élén álló ötös direktóriumnak. Mint ötös direktóriumi tagot bízták meg az alispáni teendők ellátásával. így ő lett a megye hivatalfőnöke [26], Ettől kezdve a Tanácsköztársaság megszűnéséig jelentős gyakorlati és elméleti munkát fejtett ki a proletárdiktatúra érdekében. Már március 24-én közzétette valamennyi városi és községi direktóriumnak szóló rendeletét. A rendelet első részében így magyarázta meg az új rend lényegét: „A magyar állam új címe: Magyar Tanácsköztársaság, mert a proletárok, a munkások, katonák és szegényparasztok akarata érvényesül ebben az országban. Magyarország külpolitikailag meghasonlott a nyugati imperialista rablókkal és a nemzetközi vörös lobogó alatt testvéri kezet nyújtott a bolsevik proletariátusnak. Ezen nagy lépés folytán a tőke és a munka, a kizsákmányolók és kizsákmányoltak több évszázadra visszanyúló elkeseredett harca az utolsó stádiumába jutott. A polgári társadalom, amely a kizsákmányolás alapján épül, gyalázatosan összeomlott. Helyébe a kollektivizmus lép, kizárólag a munkások társadalma, amelynek alapelve »csak az eszik ebben a társadalomban, aki akár eszével, akár két keze munkájával keresi kenyerét.«" végül a rendeletben felhívja a megye lakosságát a munka további folytatására, a rend és nyugalom megőrzésére [27]. 130