Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

gyonából nem óhajtott nagyobb beruházást eszközölni a népoktatás fellendítésére, többek között azért sem, mert hamar felismerték, hogy — anyagi eszközök híján — a burzsoá állam nem lesz képes a törvényben előírt programot végrehajtani. Az egyház igyekezett a terheket a vallásos hívőkre áthárítani inkább és agitáció, a meggyőzés legkülönbözőbb fogásaival a katolikus iskolák fenntartására rábeszélni [23], Nem jelentéktelen körülmény az sem, hogy az egyház inkább megalkudott, mintsem nagyobb anyagi ráfordításokat eszközöljön. A tantervek ugyanis elégséges teret nyújtottak a felekezeteknek ahhoz, hogy saját érdekeiket a tanítás szemléletében is érvényesítsék. Ennek következménye, hogy az állami iskolák száma a század végére jelentős emelkedést mutat ugyan, de korszerűségben szinte semmit nem lépett előre [24]. Egy következő fontos tényező, mely erőteljesen motiválta a közös iskolák elleni küzdelmet abban a félelemben kereshető, hogy a közös iskolák valamiféle egységes világnézetre nevelő intézmények lesznek. Az a körülmény, hogy itt a különböző felekezetű gyerekek együtt tanulnak, azt eredményezheti, hogy a tantárgyakat nem lehet kellőképpen átitatni vallásos ideológiával. Emiatt a szintézis nem vallásos, hanem tudományos világnézetű lehet, melyet nem lesz képes ellensúlyozni a heti két hittanóra. A tömegeket tehát a közös iskolák szükségletükön felüli ismeretanyaggal látják el, s ez „veszélyes tanok forrása" a „kommunizmus melegágya" lehet [25], Ezt elkerülendő, a legkülönbözőbb rendű és rangú személyek nyilatkoznak ebben a vonatkozásban is a közös iskolák ellen. Egyesek azt igyekeznek bizonyítani, hogy a különböző felekezetű gyerekeket nem lehet már csak azért sem együtt tanítani, mert „Magyar és zsidó, katolikus és protestáns soha nem fogja gyermekeit egyformán nevelni" [26], Az egyes „fajok" és felekezetek között kibékíthetetlen az ellentét. Más az erkölcsi habitusa mindegyiknek, s ezen nem lehet változtatni. Valamiféle „állami erkölcs" nem létezik, csak valláserkölcs. Ez mindig kizárja, hogy különböző felekezetű gyermekeket együtt tanítsanak. Más oldalról amiatt tiltakoznak, hogy a vallás a közös iskolában egyszerűen csak „tantárgy" lesz. A világi tárgyak háttérbe szorítják a hittant. A már említett Zalka János győri püspök egy katolikus gyűlésen a következőket jelenti ki ezzel kapcsolatban „ . . . katolikus jellegét iskoláinknak pedig okvetlenül szükséges fönntartanunk, ha vallásunkat az ifjabb nemzedék szívéből kiirtani nem akarjuk. Mert nem elég az, hogy gyerekeink csak a kátéból tanulják hitünk alapszabályait. . . Összhangzásban kell lenni gyermekeink minden tanulmányainak, nehogy, míg a hitre oktató vallásos előadások lelkére irányoztatnak, hatnak, a többi tudományok netán vallástalan, hitellenes irányzata, azoknak üdvös hatását eltompítsa, megmételyezze" [27], Más szerzők a közös iskola elleni harc során a tantervet is támadják, hisz ezekben az iskolákban jelentkezhetnek a tantervben lefektetett irányelvek a legtisztább formában. Bacsák Imre esperes kijelenti a Tanodai Lapok hasábjain, hogy ennek az új tantervnek az a legnagyobb hibája, hogy ott is a tudományt erőlteti, ahol erre semmi szükség nincs. A 118