Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

községek nagyobb részének nincs szüksége a népiskola felső tagozatára, bőven elég az alsó négy osztály. Ennek következtében az ide készülő tanítókat is felesleges a miniszter tervezete szerinti tudományokra oktatni. Bőven elégségesek azok az ismeretek, „melyek a népéletnek legalsóbb rétegében szükségeltetnek" [28]. Hasonlóképpen nyilatkozik a Tanodai Lapok egy másik szerzője, Gundy Mihály is, aki attól való félelmében, hogy az iskolában netán valami ismeretet is kell nyújtani a hittanon túlmenően, a következőket jelenti ki: ,, . . . a népet állapoton felüli ismeretekkel megtömni annyi, mint elégedetlenné és legügyetlenebb ítélethozóvá készíteni". Cikkében nemcsak a nép felvilágosításától való félelmének ad hangot, hanem a túlzott ismeretnyújtás lehetetlenségét is megpróbálja indokolni azzal, hogy a „földmívelő közrend gyermekeinek sem idejük, sem felfogásuk nincs" a magasabb tudományok megértésére. Ezért mindjárt javasolja is, hogy a népiskolákban csak papok tanítsanak, a közös iskolákat pedig meg kell szüntetni [29]. Egy magát Agricolának nevező szerző azon meditál, hogy a népiskolában „holmi természettudományokat" is kellene tanítani, felveti, hogy ki fogja ezt „csinálni"? A tanítók nagy többsége ehhez nem ért, a papnak meg nem kötelessége. S, hogy illusztrálja a tanítók hozzá nem értését elmondja, hogy egy részük még abban is kételkedik, hogy a „föld gömbölyű" [30]. (Kiem. M. M.) Akadnak olyan szerzők, akik a közös iskolákban folyó nevelésben a világforradalom előszelét látják. „E jelenlegi törekvésekről előbb-utóbb világforradalom lesz" [31]. Nem járt messze az igazságtól a forradalmat illetően, bár az is tény, hogy ezt nem a közös iskolákban folyó „világnézeti nevelés" idézte elő. A Tanodai Lapok támadása a közös iskolák „hívei" ellen A Tanodai Lapok természetesen nem elégszik meg a közös iskolák „leplezésével", hanem a legdurvább formában, esetenként útszéli hangot használva, támadást indít a közös iskolák létrehozásával szimpatizáló, vagy annak érdekében tevékenykedő személyek, egyesületek és hatóságok ellen is. Nem kíméli még azokat a katolikus papokat sem — néhány ilyen is akad —, akik akár politikai, gazdasági vagy éppen szociális okokból egyetértenek a közös iskolákkal. Ilyen támadásnak lehetünk tanúi egy Székesfehérvárott tartott közgyűlési beszámolóról szóló tudósítás révén, mely leírja, hogy Kuthy Márton plébános, a közgyűlés néhány katolikus tagjával együtt, a közös iskolák létrehozása mellett szavazott, a jelenlevő más felekezeti tagokkal egyetértésben. A Tanodai Lapok erről a következőket írja: „Mit mondanának a reformátusok Debrecenben? Mit a protestánsok Berlinben, hogyha a katolikus minoritás néhány ribanc, hitétől elrugaszkodott protestánssal szövetkezve... az iskolákat ott közösekké decratálni merészelné" [31]. A közös iskolákat támogató plébánost „hitárulónak" nevezi és követeli, hogy a püspök távolítsa el állásából. A szerkesztő, a cikkekkel szemben támasztott igényességét, sőt a fe119